Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok - 1869-320
CCCXX. SZÁM. 7 Az V6o-ad emelkedés alkalmazásánál a hegyi vonalrész, mint már fentebb is emlitém, 2 7 /i0i az x /4o-nél pedig csak l 9 /io mfdet teend, továbbá VÖO-11 ^ az ország határszélén 240 méter, VáO-^i pedig csak 123 méter hosszú alagutra lesz szükség. Mindezeket összevetve, az engedélyezési tárgyalásoknál használt költségvetés alapul vétele mellett az alépitmény 7 60-nál 3.733,000 frtra, VáO^él pedig 3.243,000 frtra vehető' fel, s igy V^o-aél a költségkevesebblet 490,000 frt lenne. Azon kötelezettségek értéke pedig, melyeket a társulat az */40 engedélyezése esetére magára vállalt: a) a 2-ik vágány alépítményének előállítása mintegy 447,000 frt. 6) a 2-ik vágány felépítménye helyett biztosított . . . • . . ... . . 200,000 „ c) az üzletköltségek pótlására adott • 180,000 „ és d) két III. rendű és két IV. rendű mozdony közti árkülönbség . . . . 14,600 „ összesen mintegy . 841,600 frt. Az előadott viszonyok s számitások folytán tehát a szóban forgó vasutszakasznak Váo emelkedéssel leendő kiépítését annál inkább indokoltnak tartom, mert ez által megnyugvás szereztetik az iránt, hogy a pálya rendes forgalma s a forgalom biztonsága a vonal földrétegeinek csúszása által zavartatni nem fog. E kérdésnek ily módon lett eligazitása után a társulat részéről még két kérés tejesztetett elő. Az első ugyanis, hogy engedtessék meg, mikép a társulat vasutjának homonna-mezőlaborczi részét az egész pálya megnyitására engedélyokmányilag kitűzött határidőnél fél évvel hamarább, vagyis 1871. évi június hó végével az engedélyokmány 23. §-ának 2-ik pontja szerint leszállított kamatbiztositás mellett adhassa át a közforgalomnak ; a második pedig, hogy a mihályi-homonnai szakasz üzletbe tételére engedélyokmányilag f. é. augusztus hó 5-ig kitűzött határidő ugyancsak f. é. október hó l-ig hosszabbittassék meg, ez utóbbi kérelmét a fenforgott pénzügyi válsággal, valamint azon körülménynyel indokolván, hogy a magyar északkeleti vasút s-a.-ujhely-kassai részének kiépitési határideje szintén csak október 1-én telik le, s igy a mihályi-homonnai szakasz addig minden vasúti Összeköttetés nélkül maradna. Ez utóbbi kérelmet tökéletesen indokoltnak találom, mert csakugyan a legkisebb érdek szól a mellett, hogy a mihályi-homonnai szakasz addig megnyittassék, a míg az északkeleti vasút s.-a.-ujhelymihályi része a közforgalomnak át nem adatik, minek bekövetkezése pedig az emiitett határidőnél elébb nem várható. A mi pedig a homonna-mezőlaborczi szakasznak Önálló megnyitását illeti, az e részbeni kérelmet szintén teljesithetó'nek tartottam, mert az által, hogy a forgalom hosszabb vonalra terjedne ki, s ezen vidék termékeit, valamint az odaszállítandó árúkat is felveendi, nemcsak e pálya, hanem a szintén államkamatbiztositásban részesülő északkeleti vasút egyes vonalainak üzlete is kiterjedésben nyerend. Mindezek folytán van szerencsém a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Budán, 1871. aprü hó 23-án. Gorore István s. k.
