Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-260
* 36 CCLVX. SZÁM. Ha már most az egyes rendes fŐjövedelemforrások által nyújtott valóságos tiszta jövedelmet veszszük szemügyre, következő' eredményekre jutunk : 1870 : 1871-iki előirányzat szerint : Egyenes adók: 54.680,000 frt. 57.072,000 ft. (Megtoldván, t. i. az 1871-iki költségvetés idevágó tételeit a földtehermentesitési pótlék jövedelmével illetőleg kezelési költségeivel.) Fogyasztási adók . 13.391,800 13.023,800 ft. „ illetékek, . . : . 10.680,740 14.102,250 ft. jövedékek: dohány . . .... . . . 9.487,000 12.425,200*ft. „ só . . . 9.529,000 10.479,900 ft. „ lotto ............... 1.021,000 1.001,750 ft. államvagyon 4.370,800 4.996,447 ft. Habár ezek csak előirányzati számok is, a bizottság azokat következtetéseinek alapjául annálinkább elfogadta, minthogy részint az 1869-iki zárszámadáson, részint az 1870-iki még nyilvánosságra nem jutott eredményeken alapulnak. Átalán véve a számok fentebbi öszszeállitása azon meg nyugtató eredményre vezet, hogy az állam fojövedelmi forrásaiból eredő tényleges tiszta jövedelem folytonos emelkedést mutat. Kivételt egyedül a fogyasztási adók csoportja képez, melynek csekély apadása kizárólag a szeszadó rovására esik, holott annak többi ágai a tavalinál magasabb jövedelmezőségre emelkedtek. A szeszadó a szeszipar állapotáról a múlt években szerzett tapasztalások alapján lett alacsonyabb összeggel előirányozva. Áttérvén a költségvetési törvényjavaslat 2. és 3. §-ának B. pontjaira, melyek a rendkivüli kiadásokat s bevételeket tartalmazzák, itt már nem a mellékelt táblázatokban foglalt összehasonlítás, hanem egyedül az egyes tételek külön-külön kimutatott indokoltsága szolgálhat alapul. Á bizottság e tekintetben a szakministerek indokolásait kifogástalanoknak találván, s az ott, adott érvek ismétlését szükségtelennek tartván, csupán két pontra vonatkozólag tesz megjegyzést. Első a rendkivüli bevételeknél előforduló első tétel, t. i. a közös pénztár követeléseinek a magyar , koronára eső része, mely ugyanazon magasságban a tavali költségvetésben is szerepelt, de tényleg be nem folyt, mert a múlt nyáron, beállott politikai bonyodalmak által szükségessé vált kiadások fedezéséreeszközlésbe vett hitelműveletnél ideiglenesen igénybe vétetett; miután ama kiadások a törvényhozás által a pénzügyministernek e hóra adott felhatalmazás folytán véglegesen fedezve lettek, s igy a fentebbi összeg folyóvá tétethetésének akadályai elhárultak, a bizottság e tétel újbóli megjelenését eléggé kimagyarázottnak véli. A második megjegyzés az eladott ingó és ingatlan államvagyon elárusitásából eredő bevételre vonatkozik; ily bevétel, mely inkább ; tőkefogyasztásnak nevezendő, méltó megütközést szülhetne, és a bizottság abban csak akkor nyugodott meg, midőn a pénzügyministertől felvilágosítást nyert, hogy az igy rendelkezés alá kerülő összegek tőkeszerű uj elhelyezésekre fordíttatnak, s hogy ekkép nem tőkefogyasztás, hanem a productiv elhelyezés módjának változtatása forog fen. Ezeket megjegyezvén, s ujabban a ministeri indokolásokra utalván, a bizottság a rendkivüli kiadásokat és bevételeket a költségvetési törvényjavaslat szerint elfogadandók- illetőleg megszavazandóknak véli. A harmadik főcsoport, t. i. a 2. és 3. §. C. pontjai alatt levő hitel- s pénztárműveleti kiadások s bevételek első fejezetét a foldtehermentesitési adósság képezi. Megnyugvással tapasztalta a bizottság, hogy itt a kijelölt alap a költségeket nem csak teljesen fedezi, hanem azokon túl többletet is ád, melyből a közkincstártól eddig nyert előlegek lassankénti visszafizetése eszközöltetik. A szőllődézsmaváltság is 545,253, s a sorsolási kölcsön 1.237,373 ftnyi bevételi többletet hagyományoz a jövő évnek. •
