Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-303
CCCIII. SZÁM : 329 303. szám. (cxin. ÜLÉS 583. C?) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház jogügyi bizottságának az elsőfolyamodású törvényszékek és járásbíróságok felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kétséget nem szenved, hogy a tanácskozás alatti törvényjavaslat intézkedése, mihezképest az elsőbiróságoknak számszerinti meghatározása mellett, a törvényhozás azok székhelyeinek, területköreinek és beosztásának megállapítását á ministeriumra bizza, oly törvényhozási elhatározás, mely a kormány iránti bizalomban leli kiváló indokát. De ha — eltekintve azon sokszerü nehézségektől, melyekbe az e pontöni további országgyűlési tanácskozás ütköznék a jelen pillanatban, midőn a kérdés hosszú vitatása provinciális és egyéni érdekek komoly tusáját idézhetné elő — arra reflectál a bizottmány, hogy az igazságügyminister ezen biróságok két évi működésének lefolytával a törvényhozás elé köteles terjeszteni pontos statistikai adatokat az ideiglen szervezett biróságok ügyforgalmáról, miszerint ezek útmutatása szerint azok száma, beosztása, és a birói létszám véglegesen megállapittathassék, nem kizárólag bizalmi, de a helyzet által parancsolt óvatos, előregondoskodáson nyugvó intézkedésnek is hajlandó tekinteni azt. Az igazságszolgáltatás az állam elsőrendű szükségei közé tartozik : épen azért rendezésével hazánkban az adott viszonyok között sem szabad késedelmeskedni. Az államkincstár helyzetét pedig, mely az átmeneti korszak természeténél fogva sokoldalú igények ostroma alatt áll jelenben, nem szabad figyelmen kivül hagyni ugyan, de a túlságos takarékosság épen az igazságszolgáltatás rendezésével szemben volna legkevésbbé menthető, mert a ezélba vett reform összes ^sikerét meghiúsíthatná. A bizottság'tehát számba vette az ez ideig a biróságokra forditott költségeket, melyek a letelt 1870-ik évben 6.005,388 forintot tettek a törvényhatóságok területein. Visszatekintett az absolut rendszer éveire mikor a törvénykezési költség vidéken, különösen 1860-ban, 7.359,250 forintra rúgott; és e tételeket a tanácskozás alatti törvényjavaslat által megállapított fizetések és más szükségletek sommájával összehasonlítván, miután ezek a képviselőház utolsó leszállitása szerint csak 8.218,090 forintot tesznek, a különbözet tehát nem igen nagynak mutatkozik, —mérlegel tessék az elérendő czél akár a financziális viszonyok, akár a biróságok követelt reformja oldaláról, — megnyugvással hiszi a méltóságos főrendeknek javasolhatónak, hogy ezen törvényjavaslatot átalánosságban úgy miként részleteiben, elfogadni méltóztassanak. Egyébként azonban kívánatosnak tartja a bizottság a főrendi ház abbeli óhajtásának jegyzőkönyvi kifejezését, hogy a birói és segédszemélyzet beállításánál, valamint más költségeknél is, a ministerium csak az elkerülhetlenül szükségessé vált számig terjeszkedjék, miszerint a fenn jelzett Összeg lehetőleg még apasztathassék. Pesten, 1871. évi május 21-én. Gróf Cziráky János, bizottsági elnök. Kubicza Pál, bizottsági jegyző. FŐRENDI IROMÁNYOK 1871. IV. 42
