Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-302

CCCIT. SZÁM. 323 folyhat, hivatásának sikeres gyakorolhatása végett a havi kimutatások beküldése okvetlenül szükséges, melyek alapján egyébiránt a statistikai összeállítások is eszközlendők. 7. §. Ezen intézkedés szükséges: mert ezen ügyek fölött a törvényszék itél, azért is a vizsgálat miképeni vezetése és netaláni kiegészítése fölött is csak az határozhat. 8. §. Az elnökséget eddig oly törvényhatósági tisztviselők vitték, a kik ezen kivül egyéb, részint közigazgatási, részint bíráskodási teendőkkel is el voltak foglalva, — mely oknál fogva az elnökségre ruházott kötelezettségeknek teljesen meg nem felelhettek. Ezen abnormis állapot jövőre meg fog szüntettetni, és minthogy e szerint az elnök, a ki incompatibilis teendőkkel nem halmoztatik el, az elnökségi teendőket már a törvényszéki kerületek kisebbedésénél fogva is képes lesz ellátni; alelnökök nem lesznek rendszeresitve. Kivétel csak a pesti kir. törvényszéknél tétetik, minthogy ennek kerülete Pest városán kivül négy pestmegyei járásra is kiterjed, és igy egy elnök e teendőknek alig felelhetne meg. 9. §. Mivel a fennálló törvények a kereskedői ülnökök közreműködését meghatározzák : kételyek megelőzése végett ezek választásának, illetőleg kinevezésének módját is szabályozni kellett. 10. §. E §. határozatait egyrészt azon szükség, hogy a bányaperekben csak szakértő birák Ítéljenek, másrészt azon tekintet indokolja, miszerint igen kétes az, hogy ily szakértő birák elegendő számmal találtatnak. A szakértő biró fogalma kettős minŐsitvényt tartalmaz : átalános bíróit, mely az 1869-ki IV. törv. czikkben meg van határozva, és a bányászit, t i. a bányászati tanulmányok rendes elvégzésének kimutatását. Ily min ősit vénynyel biró jogászok száma felette csekély. Egyrészt, mert annak elérése kettős szakképzettséget, tehát kettős fáradságot, költséget és időt kíván, másrészt, mert jelen birói és közigazgatási szervezetünkben nincs gondoskodva arról, hogy az ily fáradságos előkészület kellő állással s fizetéssel megjutalmaztassék. A bányabiróságokról szóló határozatokat tehát ugy kellett alapítani, hogy azok a rendelkezhető erők jelen száma mellett végrehajtók legyenek és a bánya-ügyek azon biztosítéktól, miszerint felettök szakértő birákból álló tanács itél, — meg ne fosztassanak. Ez utóbbi szempont fontossága félreismerhetlen. Eddig csak a bánya-ügyek előadója volt szaktudós biró, a tanács többi tagjai vagy bányászok voltak, kiknél a jogi képzettség, — vagy birák, kiknél a bányászati szakértelem hiányzott, s igy teljes lehetetlen vala nemcsak az előadó túlnyomó befolyását ellensúlyozni, de legalább azt is megakadályozni, hogy ne egyedül döntsön. A jelen javaslat lehetőleg segít e bal állapoton. Kimondja azt, hogy a bányaügyek csak oly tanácsban adhatók elő, melynek többségét szakértő birák képezik. Gondoskodott egyszersmind arról, hogy e határozat végrehajtható legyen. A bányaügyek eldöntésénél eddig használt szakértőket megszünteti, s helyökbe szakértő jogtudósok alkalmazását rendeli el. A különbség rögtön feltűnik. Nem hagyhatta azonban figyelem nélkül, hogy lehető, miszerint oly szakértő tudósok, kik birói minősitvénynyel bírnak, nem találtatnak elegendő számban. A kört tehát, honnan a szakértő jogtudósok vehetők, kiszélesitette oly módon, hogy abba minden jogvégzett bányaszakértő benfoglaltassék. Igen természetes, hogy egyszersmind az 1869. IV. t. czikkely 8—20. §-ában érintett Összeférhetlenségí okok alól a kisegítő birákat ki kellett venni. Azon határozatok a dolog természeténél fogva az állandóan alkalmazott birákra • 41*