Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-302

cccn. SZÁM. 321 A szervezet tehát részint a fennálló alaki törvényeinkbe illesztetett be, másrészt azonban már tekintettel van alaki törvényeink jövő átalakítására. 2. Elfogadtatott azon elv,: hogy az első folyamodású birósági közegek állandó székhelyekhez legyenek kötve ; hogy a székhelyek a népesség és közforgalom igényeihez képest állapíttatván meg, mindazok, a kiknek birói segélyre szükségük van, azt bizton és gyorsan feltalálhassák. 3. Az 1869. IV. t. ez. a törvényhatóságok birói hatóságát megszüntetvén: természetesen az addig fennállott törvényhatósági biróságok tovább fenn nem tarthatók, és ennek folytán a szervezendő Összes biróságok királyiak lesznek. Ezen elv természetes kifolyása az is, hogy a biróságok kerületeinek megállapításánál a városi és megyei területek külön-külön tekintetbe nem vehetők, és azon anomáliát, hogy ugyanegy székhelyen a megyei és városi közönség számára külön-külön biróságok állíttassanak fel, fentartani nem lehetett. Azonban a városok, melyek eddig külön birói hatósággal voltak felruházva, annyiban mégis tekintetbe vétettek, hogy a lehetőség szerint nagyobbrészt birósági székhelyekül kijelöltetnek. A megyei törvényhatóság területe a biróságok kerületeinek meghatározásánál rendszerint érintetlenül hagyatott, és egész járások, vagy egyes községek egy más törvényhatóság kerületén fekvő törvényszékhez csak annyiban osztattak be, a mennyiben a felek érdekeiben a területi és forgalmi viszonyok ezt kívánatossá teszik. 4. A biróságok kerületeit a javaslat a lehetőség szerint, mind népesség, mind kiterjedés tekintetében egyformán törekszik ugyan megállapitani ; azonban ezen czélt mindenütt elérni nem lehetett, mert tekintettel kellett lenni a hegyes vidékeken, különösen Erdélyben, ugy az Alföldön létező közlekedési nehézségekre, a melyek a feleknek a bíróságokkal való érintkezését szerfölött nehezítik, miért is ily helyeken alakíttattak biróságok kisebb népesség számára is. 5. A törvényszékek számának megállapításánál különösen tekintettel kellett lenni arra, hogy mivel a bűnvádi, hagyatéki és telekkönyvi ügyek szükségessé teszik a feleknek a törvényszék előtti személyes megjelenését : a törvényszéki székhely közelsége által egyrészről a feleknek a hozzáférhetés könnyittessék és azok aránytalan költekezésektől megkíméltessenek,— másrészt pedig a bűnvádi eljárásban fizetendő tanudijak és szállítási költségek megtakarítása által az állampénztár kiadásai is kevesbittessenek. 6. A polgári törvénykezési rendtartás a biróságok hatásköre iránti intézkedéseket már nagyban egyszerűsítette ; a javaslat ezen czélt még inkább mozdítja elő az által, hogy különösen az ipar- és kereskedő-teslületek ebbeli óhajainak megfelelve, a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodást a törvényszékekre ruházta, továbbá, hogy a bányabirtok-szabályozási ügyek és a pénzügyi keresetek szintén áttétetnek a rendes biróságok hatáskörébe. A telekkönyvi intézmény jótékonysága hazánkban mindinkább elismerésre találván : több város részéről azon kérés intéztetett az igazságügyministeriumhoz, hogy a kebelükben felállítandó járásbíróságok telekkönyvi hatósággal is felruháztassanak ; különösen sürgetik ezt azon városok, melyek eddigelé is telekkönyvi hatósággal birtak, vagy a melyek kebelében takarékpénztárak léteznek ; sőt némely városok a telekkönyvi hatóság költségeinek viselésére is készeknek ajánlkoznak. Azonban, habár igaz, hogy minél közelebb helyezhető a telekhivatal, annál inkább élvezhetik a felek a telekkönyvi intézmény jótékonyságát : mégis tekintettel lévén arra, hogy a törvényszékek szaporítása által a telekkönyvi hatóság amúgy is már közelebb hozatott a felekhez ; továbbá, hogy a telekkönyvek pontos és szabatos vezetését a törvényszékek inkább biztosítják, és hogy a teljesen kiképzett és avatott egyének csekély száma miatt a telekkönyvek kezelését az egyes bíróságokra teljes nyugodtsággal még nem bizhatni : egyelőre a telekkönyvi hatósággal kizárólag a törvényszékeket kellett felruházni, és azon városok jogosult igényeinek, a melyek a telekkönyvek vezetését már eddig gyakorolták, valamint a törvényszék székhelyétől távolabb eső községek érdekeinek egyelőre is jelen törvény 29. §-a az által igyekezik elegettenni, hogy a telekkönyvek vezetése és a kezelés a szükséges elővigyázati intézkedések mellett kivételesen a városokra, illetőleg a járásbiróság mellett szervezendő telekhivatalra bizatik. FŐRENDI IROMÁNYOK 1871, IV, 41