Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-294

GCXGIV. SZÁM. 303 15. §. Ha az intézetnek jelzálogul lekötött jószág más hitelező által vitetik végrehajtás alá, de a vég­hajtási lépések a lefoglalástól számítandó là nap aiatt nem folytattatnak, és az adós az intézet iránti kötelezettségét teljesíteni elmulasztotta, az intézet jogositva van a végrehajtást saját nevében külön végrehajtási végzés nélkül, a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 16. §. Az intézet követelése fejében lekötött s ugyanazon egy telekjegyzőkönyvben foglalt jelzálogos birtok, bármely jegy alatt legyen a telekjegyzőkönyvben bevezetve : az intézet beleegyzése nélkül részletenkint el nem árverezhető. 17. §. Ha a végrehajtást szenvedő fél azt, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, teljes bizonyítékul szolgáló okirattal igazolja : a végrehajtást elrendelt biróságnál a végrehajtás korlátozását illetőleg megszüntetését kérheti. — Ezen kérvény folytán a végrehajtás felfüggesztet­vén, rövid tárgyalási határidő tűzendő ki, melyre mind az intézet, mind a végrehajtást szenvedett megidéztetik, s annak befejezte után a biróság a kérelem fölött érdemleg határoz. 18. §. Ha végrehajtást szenvedő fél nincs ugyan teljes bizonyiték birtokában arra nézve, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, netaiáni igényeit az intézetnek az 1-ső §-ban emiitett bírósága 'előtt rendes per utján érvényesítheti. Ezen per megindítása azonban a végrehajtásra felfüggesztő erővel csak akkor bír, ha időközben teljes bizonyitó erejű okmányok birtokába jutott, mely esetben a per tárgyalása * abbanhagyandó, s az előbbi §-ban körülirt eljárás lesz megindítandó. 19. §• Az intézet által az adósnak engedélyezett kölcsönre, — ez"akár értékpapírokból, akár készpénz­ből álljon, — harmadik személyek javára az illető adós beleegyezése vagy utalványa nélkül, sem biz­tosítás , sem végrehajtás, sem bárminemű titalom nem intézhető, s az intézet az általa engedélyezett kölcsönökre nézve birói vagy pénzügyi hatóságok titalmát elfogadni nem tartozik. Magánfelek letéteményeire nézve a birói végrehajtásnak, vagy birói tilalomnak az intézet csak a letéteményről adott elismervénye vagy téritvénye visszaszolgáltatása mellett köteles foganatot sze­rezni, de ezen esetben is az intézetnek, ha a letétemény birtokosa ellen követelése van, elsőbbségi s illetőleg önkielégitési joga azon letéteményre nézve csorbát nem szenvedhet, kivéve, ha egy harmadik­nak a letéteményre vonatkozó joga már korábban fennállott, s e jog az intézet előtt már a letétemé­nyezéskor világosan tudva volt. 20. §. Ha az intézet személyes adósa, vagy a jelzálogul lekötött jószág birtokosa ellen csőd nyitta­tik, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbiróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakitása előtt is megtartandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt, a hitelezői választmányt, vagy, ha az megalakítva nem volna, a helyben lakó ismeretes hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul Ítélet hozandó, mely egyúttal az inté­zet zálogjoga felett is határoz.

Next

/
Thumbnails
Contents