Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-291

276 CCXCI. SZÁM. a közgyűlésekben részt venni, nem különben az állam érdekére netáu hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni. A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csak is a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék. A kormánynak az átalános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott fő felügyeleti joga gyakorlatával, ugy az építkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtérítése fejében, az engedélyes s illetőleg jogutódjai az államkincstár javára a kormány által meghatározandó évi általányösszeget fizetnek. Köteles továbbá az engedélyes, a kamatbiztositás kiszolgáltatása czéljából, a társulati számadások átvizsgálására hivatott ellenőrző közeg költségeinek fele részéhez apályamértföld hosszához mérten a kormány által meghatározandó arányban hozzájárulni. Köteles végre az engedélyes a kormánynak mindazon költségeket megtéríteni, a melyek az engedélyezett vonal előtanulmányozása folytán, a kormánynak az engedély nyújtásáig okozkttak, s köteles azon összeget a biztosíték letételére meghatározott határidő alatt, a magyar kir. vasutépitészeti igazgatóság pénztárához beszolgáltatni. A fentebbi czímeken fizetendő összegek, a mennyiben azok a pálya megnyitása előtti időre esnek, az épitési számlát terhelik, mig ellenben az üzlet megnyitása utáni időre esők az üzletszámadásba felvehetők. A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztosítás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyes vagy jogutódjai által alakítandó társulat igazgató-tanácsában két általa kinevezendő, és a társulatiakkal egyenjogú tag által képviseltetik. 23. §. Az engedélyezett vasút után azon üzlet években, a melyekben a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni. Addig különben, mig a jövedelem-felesleg a jövedelmi adó-összeget el nem éri, adó fejében csak a tényleges jövedelem-felesleggel egyenlő összeg lesz fizetendő. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az engedélyezett vasútvonal forgalomba tétele napjától tíz évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat — bélyeg- és illetékmentes lesz. 24. §. Az engedély tartama az 1-ső §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasút felállítása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyett vonal a közforgalomnak adatik át. A fentebbi, valamint a 4. §-ban meghatározott eseteken kivül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok megkezdésére és befejezésére, az épités megkezdése, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapított határidők meg nem tartatván , a határidők elmulasztása, a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltattatik.