Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-281

CCLXXXL SZÁM. 233 községbeli lakosok gazdászati czéljaira szolgáló csapásokra is kiterjedjen, a két emiitett rendelkezés a „csapások" szó elibe a szakasz kezdő szavául ajánlja a „közhasználatú" szó beillesztését. XV. 42. §. Az iránt keletkezhető minden kétely elhárítása czéljából, hogy a volt úrbéreseknek jutott legelőilletmény ezek közötti egyénenkénti felosztásának költségeit ezen volt úrbéresek tartoznak az eddigi gyakorlat szerint is viselni, világosabb szövegezés tekintetéből a 42. §.-ban ezen szó elébe : „tulajdonosok" „a volt telkes jobbágy és zsellér" szavakat tétetni javallja a bizottság. XVI. 48. §. A birtokrendezési eljárásról szóló VIII. fejezet 48. §-ában foglalt intézkedést, mely a legelőelkülönitésre vonatkozik, a tárgy rokon természeténél fogva a legelő-elkülönitésről szóló fejezetbe véli a bizottság helyesebb beosztás tekintetéből áttétetni s ennélfogva az eddig 48. számmal jelölt szakasz a VII. fejezetben a 43. §-t képezvén, a törvényjavaslat 43—47.§-ai egygyel magasabb számot nyernének. XVn. 44. §. régi. 45. §. uj. A birtokrendezési eljárásról szóló szakaszok beható tárgyalása közben, egyetértőleg a tanácskozásaiban részt vett igazságügyministeri képviselő úrral, azon meggyőződésre jutott a bizottság, hogy a birtokrendezési eljárásnál elintézést igénylő előkérdések ellátása iránt a törvényjavaslat intézkedést nem tartalmaz. Ezen kérdések kellő alapossággal és gyorsasággal leendő elhatározásának leghelyesb módozatát az 1868. 54. czikk 144. §-ában körUlirt jegyzőkönyvi tárgyalásban véli a bizottság feltalálni, s az e részbeni rendelkezést a 45. §-ban véli legczélszerübben beilleszthetonek, melynek tartalmát az imént emiitett rendelkezéssel öszhangzatba hozva, a 45. §-t következőkép véli módositottan szövegezendőnek : 45. §. „A törvényszék a felek között. . . beadására utasitja. Az előkérdések felett az 1868. 54. tczikk.144. §-ában szabályozott jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. A per érdemében mindenik félnek csak két perbeszéd, és minden perbeszéd beadására 30 napi határidő engedtetik. E határidő minden perbeszédre nézve csak egyszer, s legfölebb ujabb 30 nappal hosszabbítható meg. Ha alperesek a tárgyalási határidőre meg nem jelennének vagy perbeszédeiket ügyvéd áita képviselve a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvényszék részükre ügygondnokot rendel. Különben az eljárásra nézve, eltérőleg nem intézkedik." xvm. 50. §. A jogügyi bizottmányban azon agály támadt, hogy az 50. §. jelen szövegzete mellett a rendbeszedési perekben hozott Ítéletek végrehajtása körüli eljárás ellen a felek részéről tehető észrevételek előterjesztésére záros határidő kitűzve nem lévén, erre magokat a felek a jogbiztonság érzékeny hátrányára végtelen időtartamon át vélhetnék feljogositottaknak ; és azért az észrevétel-tehetési jogot az eljárás folyamára tartván korlátozandónak, a 50. §-nál azon módosítást ajánlja, hogy a szövegzet különbeni meghagyása mellett, azon szavak után „eljárása ellen" ezen kitétel illesztessék: „annak folyama alatt." A 63. §-ban minden félreértés s e szakaszból származtató hibás következtetés elhárítása végett az 1-ső bekezdés végéhez ezen szavaknak hozzáadását hozza javallatba a bizottság: „a 61. § esetének kivételével." A 63. §. 3. pontjának második bekezdésében helyesebb irályi tekintetből ,,a ki" helyett „a mely" lenne teendő. FŐRENDI IROMÁNYOK. 1871. IV, 30