Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-281

CCLXXXI. SZÁM. 231 22. §. b. pontja ekkép hangzanék : „&) a hol az úrbér végrehajtva nem volt'

4 VIII. 27. §. A telek nagysága alatt értett egész, fél, negyed sat. telek eszméjét a bizottság az „aránylag" szóval helyesebben véli kifejezhetni. A természetben kihasitandó erdőterület kiterjedését továbbá a régibb törvényekkel s ujabb szabályokkal egybehangzón a volt úrbéresek által élvezett faizási haszonvétel alapján vélvén helyesen megállapíthatónak, a 27. §-t következőleg módositott szerkezettel ajánlja a bizottmány a méltóságos főrendeknek. 27. §. „A volt jobbágyok vájjon minden egyes telek után aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint a helyi viszonyokra s különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel, azon úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknekeddig a volturbéresek gyakorlatában voltak és a melyek ezentúl erdő, tér kihasitása által lesznek fedezendők" . . a többi marad. IX. 29. §. A*volt úrbéri telkek tartozmányai szabályozásánkivül régibb és ujabb időben alkotott törvények és kibocsájtott szabályokban állandóan találkozunk azon eszmével, hogy azokra nézve, hol, mint a belsőségeknél, szántóföldeknél, kaszálóknál állandó, hol eleve megszabott legkisebb és legnagyobb terület keretében váltakozó mennyiségben voltak megállapi tandók, mint a legelő és erdői faizás haszonvétele fejében kiszolgálandó erdőnél és legelőnél. Ezen eszmének alkalmazását, melynek jogosultságát törvény és szokás, gyakorlati előnyét pedig azon tekintet igazolja, hogy az által az ügyfeleknek kiszabatik azon határ, melyen túlmenni követeléseikkel, innen a kiszolgálandó erdőterületben maradni nem lehet, a biróságnak pedig tájékozás nyujtatik az ellentétes'érdekek közvetítésénél s esetleg megítélésénél, kiterjesztendönek véli a bizottság azon esetekre is, melyekben a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken fölül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakorolván, a szokásos faizási gyakorlaton túlmenő javadalomnak megfelelőleg az erdőilletmény megszabásánál is túl kell menni a rendes faizási haszonvétel esetére határozott legmagasb területen, s ezen maximumot a bizottság a 28. §-ban megszabott 12 holdhoz képest, 16 holdban véli megállapitandónak, ezen §-ra nézve az alább következő módositott szerkezetet hozván javaslatba, czélszerübbnek tartván, az úrbéri birtokviszonyok rendezési módozatára vonatkozólag az úrbéri pernek a tágabb értelmű s enyhébb magyarázatu úrbéri eljárással való feleseréltetését. A módosítani javallott 29. §. szerkezete e szerint a következő volna: 29. §. ,,A hol a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken felül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak, az erdei illetmény kiszabása úrbéri eljárás utján»"eszközlendő becsű alapján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett hazonvételeknek megfelel, mely azonban egy egész telek után 16 holdat meg nem haladhat." A többi maradj; csak ja 29. §. második bekezdésének utolsó előtti sorában „úrbéri per" helyett „úrbéri eljárás" kitétel használtatnék.