Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-276
CCLXXVI. SZÁM. 183 Mindazonáltal az alább következő adatokat elégségeseknek tartom arra nézve, hogy azok alapján a két vonal közti kérdés eldöntethessék. E pálya irányának meghatározására t. i. nézetem szerint csak is a következő tényezők bírnak döntő súlylyal, nevezetesen : a) a pálya hossza, b) a pálya szállító képeségét s üzletének költség-kérdését leginkább érintő emelkedési viszonyok, és c) azon teher, mely a magyar államra, az átvállalandó államkamatbiztositás folytán nehezedik. Mindenezekre nézve az adatok a pálya gácsországi részét illetőleg is, a lehetőségig megszereztettek. Ezen adatok szerint: 1) A bártfai vonal Eperjestől az ország határáig mintegy lOmértföld, az ország határától Tarnoivig pedig állítólag ll 3 /io mértföld hosszn. A kis-szebeni vonal ellenben Eperjestől az ország határáig közel 7 mértföl ti, s onnan Tarno wig, ha az, az osztrák kormánynyal létesitett megállapodások szerint Szandcczen át a Dimajeez völgyében vezettetik, 15 3 /io, s na > m ^ szintén terveztetik, Grrybownak irányoztatnék, 17 3 / 10 mértföld hosszú. A bártfai vonal ennélfogva a magyar területen 3 mfölddel hosszabb, egész kiterjedésében pedig állítólag* 1, illetőleg 3 mértfölddel rövidebb. 2) Az emelkedési viszonyokra nézve, a mi az emelkedések és esések összegét illeti, ez Magyarország területén a bártfai vonalon 576, a kisszebeni vonalon ellenben 397 métert, ez utóbbin tehát 179 méterrel kevesebbet, és az egész vasútvonalon a bártfai irányban 876, a kis-szebenin pedig 547 métert, s igy az utóbbin mintegy 330 méterrel kevesebbet tesz. Az 1-ső 100-nálnagyobb emelkedések: a bártfai vonal magyarországi.részen 6 7 /io s a gácsországi részen 2, összesen tehát 8 7 /io m foldre; a kis-szebeni vonalon pedig egyátalában csak 2 7 /io mértföldre terjednek. Végre a bártfai vonal magyar részén 2, a kisszebenin pedig csak 1 vizválasztó van. 3. Az épitési költségek csak a magyarországi részre nézva mutathatók ki. Az ide vonatkozó költségvetések szerint : a bártfai vonal 9.500,000 frt. a kis-szebeni pedig . 5.613,000 frtba kerül. De biztosan lehet állítani, hogy a bártfai vonal gácsországi része is kedvezőtlenebb emelkedési viszonyai miatt drágább lenne, mint a kis-szebeni vonal ugyanottani része. Ezen adatokra alapított számításokból következők vonhatók le : 1) A bártfai vonal után kedvezőtlenebb emelkedési s épitési viszonyai miatt nagyobb garantiát kell adui, mint a kis-szebeni vonal után. Ez áll a vonal egész kiterjedésére. A pálya magyarországi részét illetőleg pedig még kedvezőtlenebb a viszony, minthogy a bártfai vonal itt 3 mértfölddel hosszabb, mint a kis-szebeni vonal. Az épitési tőke után — azon kamatláb szerint, mely az ajánlati tárgyalások által a kis-szebeni vonalra nézve eléretett, — ö 3 /^ %-al számított állambiztositék alapul vétele mellett : a bártfai vonal garantia fejében mértföldenkint évi 54,600, s igy 10 mértföldre 546,000 frtot, a kis-szebeni vonal pedig mértföldenként évi 45,900 forintot, vagyis 7 mértföldre 321,300 frtot, s igy mértföldenként 8700 forinttal, a vonal magyarországi részére pedig évi 224,700 forinttal kevesebbet veend igénybe. 2. Az üzleti költségek a terhesebb vontatási szolgálat s nagyobb fentartási költségek miatt a
