Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-272
162 CCLXXIL SZÁM. A VI. fejezet 78. §-ban az rendeltetik, hogy nagy és kis községekben az elöljáróság megválasztásánál kijelölésnek van helye, mely jognak gyakorlatát egyszersmind ezen törvényjavaslat kizárólag a községi képviselő-testületre bizza, mely utóbbi rendelkezés által megváltoztatnának eddigi törvényeink, meg a százados s a riep szellemében mély gyökeret vert ősi gyakorlat ; nem láthatja azonfelül a bizottság a törvényjavaslat e rendelkezését teljesen megegyeztethetőnek a törvényhatóságok rendezéséről szóló k. szentesítést nyert törvény intézkedésével sem, mely az illető törvényhatósági tisztviselők kijelölésére s megválasztására a főispánnak is, mint az állam s kormány közegének, némi — habár korlátolt — befolyást enged, holott a jelen törvényjavaslat fentidézett rendelkezése által a törvényhatóság s igy illetőleg közvetve az államkormányzat megfosztatnék minden azoknak kijelölésére és megválasztására való befolyástól, kik e törvényjavaslat rendelkezésénél fogva, de természetszerűleg is első fokban hivatvák az állam s törvényhatóság rendeleteit s intézkedéseit foganatositani és azoknak érvényt szerezni. De továbbá nem titkolhatja el a bizottság azon meggyőződését sem, hogy e rendelkezésben némi eltérést lát a törvény szellemétől, mely azon végig átvonul, s épen a népnek saját érdekében azt az állam betekinthetése s ellenőrzése alá helyezi, holott a jelen törvényjaslat ezen rendeletén indulva, az legalább ezen esetre vonatkozólag néíkUlöztetnék, noha a törvényhatóságokban csaknem egészben az értelmiség épen a községekben, ellenben hazánknak legjelentékenyebb számú vidékein a polgárosodás legalsó fokán is alig álló, iras s olvasásban is járatlan tömegek kezei közé tétetik le a választási korlátlan eljárás, melynek ferde gyakorlata fölemészthetné azon népnek jólétét, melynek érdekében alkottatott a törvény s itt-ott hazánknak legszentebb érdekeit is veszélyeztethetné. Ezen indokokból kiindulva, kívánatosnak, sőt szükségesnek látja a bizottság, hogy valamint a kijelölési jog az 1870. évi XLII. t. ez. 68. §-a értelmében a törvényhatóságokban a főispánnak kezében meghagyatott, ugy e jog a kis és nagy községekben ugyan ily korlátok közt a szolgabírói hatóságnál meghagyottnak mondassék ki törvény által; miért is a törvényjavaslat 78. §. 2-ik bekezdését ekkép fogalmazandónak javalja a bizottság : „A kijelölési jogot a szolgabiró a képviselőtestülettel egyetemlegesen gyakorolja egy választmány által, mely áll a szolgabiróból mint elnökből és a képviselőtestület által a képviselők s választó közönség köréből választott három, úgyszintén a szolgabiró által ugyanonnan , kiszemelt 3 tagból — a szavazatok egyenlőségénél az elnök szava döntvén e választmányban is, mely választmány, ha van is jelentkező, minden állomásra külön-külön három egyént jelöl ki. (64. §.)" A VIII. fejezet 125. §-ban a községi pótadó és az államadó behajtásánál kellő egyformaság fentartása végett az 1868. XXI. törvényt pótló 1870. LV. t. czikkreis kell hogy hivatkozás történjék, miért is a bizottság „az 1868. XXI." szavak után következő szavakat beigtatandónak tart: ,,és az azt pótló 1870. éviLV. t. ez." Ugyanazon fejezet 129. §. 1-ső bekezdése szerint rendezett tanácsú városokban, ha a közgyűlés egyhangúlag a számadásokat helyeseknek találta, a felmentési okmány a számadónak nyomban kiadattathatnék és a számadás a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett csak azon esetben lenne felterjesztendő, ha az ellen a közgyűlés kisebbsége által kifogás tétetnék, vagy egyes adófizetők panaszt emelnek. Miután azonban nem csak minden többi községeknek számadásai ugyanezen szakasz rendeleténél fogva minden esetben a törvényhatóságnak felülvizsgálatra betérj esztendők, hanem maguknak az Önálló hatósággal ellátott k. városoknak, sőt megyei törvényhatóságoknak számadásaik is állam-kormányilag felülvizsgáltatnak : nem láthatja a bizottság ez átalános szabálytól a rendezett tanácsú városokra, melyek ezen törvényjavaslat szellemében a megye irányában annak egy járását képező viszonyban állanak, a törvényjavaslat fentidézett szakasza által megállapittatni szándokolt kivételt indokoltnak, s miután azt az egyes adózók érdekében is fekvőnek, s azokra nézve megnyugtatóbbnak is tartaná, hogy a rendezett tanácsú városok számadásaik is minden esetben felülvizsgálatra a törvényhatóság