Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-266

122 CCLVI. SZÁM. Melléklet a 266. számú irományhoz. Törvényjavaslat az 1848-ik évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. I. Fejezet. Átalános határozatok. 1.8. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, a melyek az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, — akár voltak ezek úrbéri, akár urbért pótló szerződési bánás alá vetve. ' 2. §. Az úrbéri kapcsolatnak az 1848-iki törvények által lett megszüntetése következtében, a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni és szabadrendelkezési joggal birnak. 3.g. Az úrbéri telkekkel a volt úrbéresek tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes utón elkülönzendő legelők, nemkülönben azon erdők, és nádasok is, melyek az úrbéri faízás és nádlás fejében a volt úrbéreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak vagy adatni fognak. 4. §. Az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állományának törvényes mértéke, az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapitva : ez szolgáland minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül. 5. §. Az 1848. IX. törvényczikk által, az úrbéri kapcsolat véglegesen meg levén szüntetve : az úrbéri kapcsolatból eredő és származtatott következő jogok és kötelezettségek is elenyésztek: 1) a hazátlan úrbéri zsellérek (subinquilini) tartozásai ; 2) a pálinka-kazánoktól fizetett dijak, a menynyiben ezek az úrbéri viszonyon alapulnak ; 3) az úrbéri telken nyitott boltoktól a bérszedés joga ; 4) a földes urnák azon joga, mely szerint egykori jobbágyának a tégla- vagy mészégetést, a kővágást, agyag- vagy fövény-ásást annak földén megtilthatta, vagy ezen jog gyakorlásáért magának r-