Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-264

CCLXIV. SZÁM. Ill 136. §. Ha valamely rendezett tanácsú város ezen állásáról le akar mondani, és a nagy községek sorába kivan lépni, vagy valamely nagy község eddigi önállásával felhagyva, mint kis község más községekkel akar szövetkezni : az ezen átalakulásért folyamodók kérvényüket a fentebbi 135. §-ban körülirt módozat szerint tartoznak benyújtani. Kötelesek bebizonyítani : hogy ezen átalakulást a község lakosainak azon része kivánja, mely a község Összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, és hogy azon kötelezettségeket, melyek rájuk, mint rendezett tanácsú városra, s illetőleg, mint nagy községre háromlottak, elégséges szellemi és anyagi erö hiányában teljesíteni nem képesek. Ily esetekben az eljárás ugyanaz lesz, mely a fentebbi 135. §-ban van elmondva. 137. §. Midőn valamely puszta területe, valamely szomszéd község területéhez közigazgatásilag csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak, és kérdés támad az iránt : fog-e és mennyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni ? előbb a törvényhatóság közbejöttével barátságos egyezség lesz megkisérlendő, és ha ez nem sikerül, a kérdés a községre illetékes biróság előtt indítandó per utján fog eldöntetni. 138. §. Összeépült községek egyesítését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása, s az egyesülés feltételeinek megállapítása mellet a belügy minister határozza el. Az egyesülés csak azon esetben rendeltetik el, ha azt mind a két község lakosságának különkülön azon része kivánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél többet fizet. Ez esetben az egyesülés meg nem tagadható. 139. §. Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépített község egyesítése, csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe törvényhozási utón eszközleudő átkebelezése után történhetik meg. Az 1848-ik évben s azóta létrejött ily egyesítések érintetlenül hagyatván; — a törvényhozásnak az átkebelezés törvényesítése végett — a belügyminister által bejelentendők. 140. §. Addig, mig a községek a jelentörvéuy értelmében alakulnak, a jelenleg első folyamodásu birósági hatósággal felruházott mezővárosok : rendezett tanácsú városoknak ; a külön községjegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem bíró mezővárosok és falvak í.nagy községeknek ; a közös község jegyzőt tartó faluk pedig kis községeknek tekintetnek, s e minőségben gyakorolják a törvény által biztosított jogokat, s teljesitik a törvény által megszabott kötelességeket. 141. §. Ott, hol jelenleg képviselőtestületek nincsenek, azon jogokat és kötelességeket, melyeket jelen törvény 22. §-a a képviselő-testületre ruház, a törvény életbeléptetésénél a képviselő-testület helyett kivételesen az elöljáróság gyakorolja és teljesiti a szolgabiró vezetése alatt. Az igazoló választmány (53. §.) tagjai pedig ez egy esetben a község választóképes lakosai közül választhatók és jelölhetők ki. A.