Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-264

CCLXIV. SZÁM. 93 d) községi adót vet ki és hajt be ; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről ; /) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről ; g) kezeli a tüz- és közrendőrséget s a szegényügyet ; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 23. §. Rendezett tanácsú városoka 22. §-ban elősorolt jogokon felül : a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, mezei, hegyi, vásári, épitészeti és közegészségi rendőrséget ; 6) gyakorolják az árva- és gyámhatóságot, a községi árvák és gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes biróság illetőségéhez nem tartoznak ; c) eljárnak az ipar- s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében. 24. §. Árva- és gyámhatósági jogát a rendezett tanácsú város egy állandó árvaszék által gyakorolja. Az árvaszék áll a polgármesterből, a városi ügyészből, a számvevőből, árvaszéki egy vagy több ülnökből s a szavazattal nem biró közgyámból. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén egyik árvaszéki ülnök. Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel együtt szavazattal biró 3 tag jelenléte szükséges. Az árva- és gyámügyek fölebbviteli hatósága első fokban a törvényhátóság, másod fokban a belügyminister. 25. §. Az árva-ügyek ellátására s az árva pénzek kezelésére nézve, az egyes városokban fennálló gyakorlat, az árva-ügy országos és végleges rendezéséig továbbra is fentarthato, de ha azt a törvényhatóság vagy város addig is czelszertíbben akarja alakítani, azt szabályrendelettel teheti ; a törvényhatóság által alkotott szabályrendelet azonban jóváhagyás végett a belügyministerhez, a város által hozott szabály a törvényhatósághoz, és onnét a belügyministerhez terjesztendő fel. 26. §. Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely: a) SL községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására, b) községi vagyon elidegenítésére vagy szerzésére^ 6 éven túl terjedő haszonbérletek megkötésére, c) kölcsönvételekre, d) uj hivatal rendszeresítésére, vagy a fennálló megszüntetésére, e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére, vagy felbontatására, és jelentékeny közmüvek emelésére, , /) történelmi és műemlékek fentartására, átalakítására és lebontására vonatkozik, g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősitést rendel. A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyministerhez folyamodhatik. Ha a törvényhatóság a határozat felterjesztését követő legközelebbi közgyűlésében, vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett felterjesztés beérkezésétől számítandó 40 nap alatt nem nyilatkozik : a község határozata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik, és végrehajtható. 27. §. A község minden sérelmes határozata ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől, illetőleg kézbesítéstől 15 nap alatt a törvényhatósághoz, és onnan 15 nap alatt a belügyministerhez folyamodhatnak. X