Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-198
CXCVIII. SZÁM. 65 17. §. A vasút létesítése czéljából engedélyesek az 1868. évi XLIX. t. ez. 2. §. értelmében államsegélyben részesülnek. Ezen államsegély, mely a 16. §-ban megállapított épitésis felszerelési egész tőkének egy harmadrészét fölül nem múlhatja, következő feltételek mellett fog engedélyeseknek rendelkezésükre bocsáttatni : 1-ször, az államsegély koronként, és a vállalat által tényleg befektetett pénzösszeggel aránylagos részletekben szolgáltatik ki ; 2-szor, a vasút tiszta jövedelméből mindenek előtt az engedélyesek által befektetett tőkének vagyis 352.733 frtnak 7y 2 %-tóli kamatjai fedezendok, s az állam az általa nyújtott segély után kamatot mindaddig nem huz, mig a tiszta jövedelem az engedélyesek által befektetendő tőke 7 1 /2°/o~tóli kamatját meg nem haladja ; 3-szor, az államnak a vasút tiszta jövedelmébőli részesülése kezdetét veszi, midőn a vasút tiszta jövedelme a részvényesek által befektetett tőke kamatjai!; fölülmúlja ; 4-szer, az összes befektetési tőke 7 1 /2% _os kamatjain fölül mutatkozó tiszta jövedelem, azaz fölülosztalék feléből megtérítendők azon 7y 2 %-tóli kamatok, melyek a korábbi üzleti években a vasút tiszta jövedelméből fedezéküket nem találták. Ezen megtérítés oly módon eszközöltetik : hogy első sorban az A. részvények s másodsorban a B. részvények elmaradt kamatai törlesztetnek. 18. §. Ha a rima-murányvölgyi vasmű-egylet, az engedélyezett vasút mentében fennálló vasmü-ipar vállalatát részben vagy egészben megszüntetné, s e miatt a vasút jövedelme csökkenne; azon esetben a vasút tiszta jövedelméből mindenekelőtt az állami hozzájárulás után eső 6%-tóli kamatok lesznek fedezendok — s mennyiben a vasút tiszta jövedelme arra elég nem volna, kötelesek lesznek engedélyesek az e részbeni hiányt egyéb vagyonukból pótolni. 19. §• Az államsegély a kincstár érdekeinek megóvása tekintetéből az engedélyezett vaspályáról az 1868. évi I. t. ez. értelmében készitendő telekkönyv teherlapján első helyen bekebeleztetik. Ugyanott bekebelezendő engedélyeseknek a 18-ik pontban körülirt jótállási kötelezettsége is. 20. §. Azon pénzösszeg, mely az engedélyezett vasút forgalmi eszközeinek beszerzésére fordítandó, egyelőre az egész vonalra nézve 43,500 írtban állapittatik meg; mely érték egyedül a kormány beleegyezésével lesz feljebb emelhető. A kormánynak ellenben jogában álla forgalmi eszközök szaporítását azon esetben elrendelni, ha a vasút tiszta jövedelme a befektetési tőke 7 1 / 2 %-Ját meghaladja. 21. §. A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendok, és mindaddig az üzleti számadásba föl nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek. A pálya megnyitásától ugyanannak műbirálatáig az épitési alapból fedezett pályafentartási költségek utólagosan felvétethetnek ugyan az üzletszámlába, de csak a pálya rendes állapotának megfelelő, a műbirálati bizottság által meghatározott, s az államkormány által helybenhagyott öszszeg erejéig. A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik. FŐRENDI IROMÁNYOK 1870. HL 9
