Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-201
CCI. SZlM. IIl egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni : ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom- és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány-viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, IIy változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya al-épitménye egy vágányra előállítható, és ehhez képest a terület kisajátítása, egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyes erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetik. Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem a befektetett tőke névleges öszszege 8%-os kamatának megfelel, mihelyt továbbá az engedélyes minden a kamatbiztositás alapján az állam által nyújtott előlegeket és azok kamatait törlesztette, köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. A forgalom növekedténél minden más esetben is kivántathatik a második vágány előállítása, csak hogy ez esetben a részletes határozmányok az államkormány által az engedélyessel egyetértőleg lesznek megállapitandók. 5.§. A munkálatok kivitelénél az engedélyes által a következő általános rendszabályok lesznek követendők : a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony az érsekujvárbaáni és az érsekujvári-komáromi vonal-szakaszon legyen ugy, mint 1: 200, a baán-trencséni vonalszakaszon legyen ugy, mint 1: 62y 2 . A komáromi vár és dunapart közelébe eső vonalrészeken a kormány helybenhagyásával egy a százötvenhez álló (1 : 150) emelkedési viszony is alkalmazható, a mennyiben ez által aránytalanul nagy munkák kiméltetnének meg. A kanyarodásoknak a nyIIt pályán és pedig az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonal-szakaszon 500 méternél, a baán-trencséni vonalszakaszon 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A mennyiben azonban az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonalszakaszokon a minimai félátmérő alkalmazásával aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, ez esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon mindazonáltal csupán a kormány beegyezésével — helyenként 300 méterre leszállítható. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvényszabványokban meghatározott mértékkel kell birnia.
