Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-135
CXXXV. SZÁM. 83 6) À 100 forintnyi névértékre megállapitott sorsjegyek, már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 forintig kell emelkednie : c) A kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a terjesen befizetett kölcsönösszegnél legfeljebb 25 százalékkal lehet magasabb. d) A sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a köles ön-üzletre vonatkozik, bélyeg- és illeték-mentesek ; a nyereményektől mindazáltal a nyugta-bélyeg fizettetik. e) A sorsjegyek biztositék fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s általában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapírok bírnak. 3. §. A fentebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt fölveendő kölcsönből fedeztetik : a) a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása ; b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központját fennakadás ellen biztosítása e gy? vagy szükség esetében két uj állóhid épitése; c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit; tekintettel a közraktárakra (docks— Entrepôts) is ; d) a fővárosban az ipar és kereskedés központján az árú-forgalom könnyitése s a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy állam utaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása; e) s az ezekre szükséges helyszíni és magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége. 4. §. A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki : a) a megváltandó lánczhid jövedelmei ; b) az uj állóhid, illetőleg hidak jövedelmei; c) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hidon az átszállított árukért e czélra mázsánkint fizetendő egy krajezár ; d) Azon pénzintézetek, biztosító társulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiókvagy mellék-intézeteik által Magyarországra is kiterjesztik; e) azon közlekedési vállalatok községi adó-pótléka, melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik ; /) a kölcsönből építendő rakpartok jövedelmei ; g) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei ; h) SLZ időközi kamatok.. 5. §. A kölcsön évjáradékainak a 4-dik §-ban kijelölt jövedelmek után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik, s évenkint mindaddig felvétetik az államköltségvetésbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik vagy a fentebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi. 6. §. A kölcsön, mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács il*
