Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-128
40 cxxvin. SZÁM. Először is: a törvényesen megállapított bevételekre nézve ide csatol egy kivonatot az 1868. évi magyar állam zárszámadásból 2-ik sz. alatt. E kivonat tanusitja: hogy a) a rendes bevételeknél az 1868. valóságos jövedelem 110.385,566 frt 89V 2 kr. az ugyanazon évre előirányzott (98.680,000) jövedelemnél kedvezőbb 11.705,566 frt 8972 krral. b) a rendkivüli bevételeknél pedig a valóságos jövedelem, illetőleg bevétel (37.402,383 frt 8572 kr.) az előirányzott jövedelem és bevételnél (47.535,800) kedvezőtlenebb 10.133,416 frt 147 2 krral; a rendes és rendkivüli jövedelmeket összevéve pedig, a valóságos jövedelem, illetőleg bevétel kedvezőbb , 1.572,150 frt 75 krral. Másodszor : a törvényesen megállapított kiadásokra nézve hasonlólag idezár egy kivonatot az 1868. évi magyar állam-zárszámadásból 3-ik sz. a. E kivonat ismét azt tanusitja, hogy a rendes kiadásoknál az 1868-iki valóságos költség, illeőleg kiadás (98.064,994 frt 2072 ^ r 0 az ugyanazon évre előirányzott költség, illetőleg kiadásnál (99.536,500 frt 40 krnál) kedvezőbb, azaz kevesebb 1.471,506 ft 197 2 krral; a rendkivüli kiadásoknál pedig a valóságos költség, illetőleg kiadás (23.011,385 frt 57 kr.) az előirányzott költség, illetőleg kiadásnál (31.081,800) kedvezőbb, azaz kevesebb ........ 8.080,414 ft 43 krral; a rendes és rendkivüli kiadásoknál következőleg a valóságos költség, illetőleg kiadás az előirányzott költség, illetőleg kiadásnál együtt véve kedvezőbb, azaz- kevesebb 9.541.920 ft 62V 2 krral. Ezen összehasonlitó táblázatoknál kitűnik : hogy fejezetek szerint is mely adónem s mennyivel jövedelmezett többet vagy kevesebet, mint az előirányozva volt, hogy fejezetek szerint is mely állami szükségletre volt, és mennyivel nagyobb vagy kevesebb a költség, illetőleg a kiadás, mint az előirányozva volt, s hogy minő arányban állanak egymással szemközt az állam által folyókká tett rendes és rendkivüli bevételek és kiadásokkal a valósággal befolyt bevétetek és kiadások ? A mi a rendes jövedelmeket illeti, — az első pillantásra kitűnik, hogy azoknak az előirányzatnál tényleg kedvezőbb eredménye különösen és főleg a fogyasztási adók, jövedékek, illetékek, tehát az indirect adónemeknél és az államvagyonnál mutatkozik. Az államvagy ónra később térvén át ; a nélkül, hogy a bizottság tüzetes vitatását kisérlené meg azon állam gazdászati elméletnek : hogy a közterhek igazságosabb viselésére az egyenes vagy közvetett adónemek, vagy e kettő közötti minő aránynak alkalmazása czélra vezetőbb ? teljes joggal véli megállapíthatónak : hogy, miután a fogyasztási czikkek nagyobb mérvben való használata egyfelől azon czikkek szükségletének érzetét, másfelől azoknak tényleges használata egyszersmind az érzet kielégítésének lehetőségét tanusitja; továbbá, hogy miután a többi közvetett adó is, — szemközt a múltban tényleg fennállott szabályokkal — 1868-ban e tárgyakban hozott törvényeinkkel felemelve nincs, ellenben a dohányjövedék a magánosok használatára tett termesztési engedélylyel korlátozva van, — a sójövedék pedig épen a só árának csökkentésével alábbszállittatott, a mégis kitüntethetett kedvezőbb eredmény hazánkban az állampolgárok vagyoni értékének emelkedésére mutat, — akár legyen e vagyon az egyesek birtoklási mérlegében, akár vitessék vissza azon az államgazdászatban rendkivüli fontosságú értékre, a mit a kereset és munka tőkéjének kamatoztathatásából vonhatunk. A rendkivüli bevételeket illetőleg, a bizottság szükségesnek találja azon felvilágosításokat, melyeket e tekintetben a pénzügyminister úrtól nyert, kellő tájékozás végett e következőkben közölni : 12. fejezet. Közös activák, Miből állanak voltaképen a közös activák? — s történt-e azok iránt megállapodás?
