Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-128
CXXVIII. SZÁM. 37 A bizottságnak azonban nem sokáig kellett okok után tekinteni, melyek az 1867-ki számadásnak ezen, különben nem egészen kielégítő jellegét, véleménye szerint, kimentik. Megtalálta azokat mindjárt azon körülményben, hogy a visszaállított alkotmány meghozott törvény czikkei vei a tényleg létezett viszonyok, s az azokkal összekötött tényleges állapot rendes utbahozatalára jelölt ugyan ki utat -a j ö v ő r e, de nem volt képes magukat a viszonyokat, és az azokkal Összekötött tényleges állapotot felváltani azonnal egy olyannal, mely az alkotmányosság szelleme és szükségleteinek mindenütt és mindenben megfelelt volna. Megtalálta azon nehézségben : hogy Magyarországnak az 1867. évre saját államköltségvetése nem lévén,a közigazgatás ezer és ezer nemére átalában oly költségvetési szerkezetet és előirányzatot kellett saját részére is elfogadni, melyet annak alkotói legkevésbé készítettek oly szándékkal, hogy az alig néhány hó múlva Magyarországnak egyenes és sima ntul szolgáljon: az osztrák, mint nevezni szokták, össz-állam pénzügyével tényleg már rég Összeforrasztott saját pénzügyét könnyedén külön, választani, és annak önállólag és függetlenül való kezelésébe minden erőmegfeszités, gond és akadály nélkül visszajuthatni. Megtalálta végre azon, az elébb emiitett okokból mondhatni természetesen folyó következményben, hogy Magyarország pénzügyministere az osztrák kormány által támasztott minden követelést teljesíthetőnek nem találván, függőben kellett tartania, más nagy fontosságú közös kérdések megoldásán kivül, magát a közösügyi költségekre vonatkozó végleges elszámolást is mindaddig, mig a követelések természete körül felmerült eszmék kölcsönösen tisztázva lesznek, és azokat az ország érdekeinek veszélyeztetése nélkül tiszta öntudat s kellő egybevetéssel rendbe hozhatja. Mindezen okok a 328. szám alatti kimutatások nem egész rendszerinti tökéletességét a bizottság előtt annálinkább kimentik, mennyivel kellemesebben győződött meg, hogy az itt észlelt hiányokat az 1868-Ki állam-zárszámadásban legnagyobb részben még 1867-re is kipótolva találja. * * * Az 1868-ki állam-zárszámadás három mérleget foglal magában: a) a pénztári mérleget, mely összeállittatott az állam bevételei s kiadásaiból, illetőleg azoknak egymáshozi visszonyitásából, b) a vagyonmérleget, a mely Össze lett alkotva az állam cselekvő vagyonának az állam terhelő vagyonával való összehasonlításából ; a vagyonmérleghez csatoltatott négy melléklet, melynek 1-je kimutatja a magyar államháztar táshoz tartozó ingatlanvagyont sommás tételekben s azoknak 1868 végén megvolt értékét összehasonlítva 1867 végén talált értékével, viszonyítva kimutatja a szaporodást vagy fogyatkozást; 2-ka kimutatja a magyar államháztartáshoz tartozó termesztmények, anyagok, szerek és eszközök álladékát, s azoknak az 1867-dik év végén létezett álladékával tételek szerint vont összehasonlításból eredt szaporodását vagy fogyatkozását ; 3-ka a magyar államháztartást illető követelések és tartozásokat, s azoknak az 1867-ki év végén megvolt álladékával szemközt történt szaporodását vagy fogyatkozását ; 4-ike a pénztári maradványokat és azoknak 1868. végén talált álladékát, összehasonlítva az 1867-dik év végén megvolt álladékkal , tételek szerint kimutatja az 1868-ki szaporodást vagy fogyatkozást ; c) a jövedelmi-mérleget, mely összeállittatott az államjövedelmek és államköltségeknek egymás iránt kitüntetett álladékából. Továbbá: két sommázatot, a) az 1867-ről hátralékban maradt, valamint az 1868-ki jövedelmet és bevételt,
