Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-128

34 CXXVIII. SZÁM. i tényleg fennállottak; csakis az 1867-re tényleg ily kivetett adókat, vagy az előbbi évekről fenmaradt hátralékokat hajtotta-e be a magyar kormány, s nem zaklatta-e illetéktelenül s ellenkezőleg, a tényleg fennállott gyakorlati szabályokkal az adózókat? A bizottság a 328. szám alatti kimutatások bevételi czímei és a bécsi zárszámadás bevételi czímei között Összehasonlítást tartva, továbbá : figyelemmel a magyar pénz- és belügyministernek 1867-ik márczius 11-én, később a pénzügyministernek ugyanazon évi május 23-án, ismét ugyanazon évi September 3-kán Magyar- és Erdélyország összes törvényhatóságaihoz az adók tárgyában intézett rendeletére, ugy találta : hogy Magyarország polgáraitól 1867-re semminemű oly egyenes vagy közvetett adó, illeték, állam egyedáruság nem követeltetett, mely az 1866-ban az egész monarchiára készült állam-költségvetésben tényleg Magyar-Erdély országokra is ki ne vettetett volna, vagy mint hátralék az előbbi évekről jogosan ne követeltethetett volna ; következőleg a bizottság nyomát se fedezhette fel annak, hogy ellenkezőleg a tényleg fennállott gyakorlati szabályokkal, Magyar-, Erdély-, Horvát-Szlavonországok lakói 1867-ben a magyar kormány részéről illetéktelen adónemekkel zaklattattak volna. A 328. szám alatti kimutatásokból meggyőződött továbbá a bizottság, hogy azon legfőbb kelléknek, mely az 1867-ki márczius 2-án kelt országos határozat tulajdonképeni alapját képezi, t. i., hogy gondoskodjék a kormány saját felelőssége alatt az ország állami jövedelmeinek a tényleg fennállott gyakorlati szabályok megtartása mellett való beszedéséről, és gondoskodjék saját felelőssége alatt az állam szükségeinek, a jövedelmek mértékéig terjedő pontos fedezéséről, — tehát e korlátlan, semmi más megszorítás, mint egyedül saját felelősségével körülirt felhatalmazásnak a kormány az ország közigazgatási költségeit illetőleg egészben, a később megállapított közös költségeket illetőleg azonban egyedül azon mértékig, a meddig magát saját álláspontjából indulva ki, kötelesnek hitte, még pedig az ország állami bevételeinek utolsó mértékéig ki se terjedve, — eleget tett, — ugyanis : Mint már fennebb említve volt: a 328. szám alatti kimutatás szerint; Magyar-, Erdély-, Horvát-Szlavonországok 1867. közigazgatási költségeire előirányozva volt . 64.684,128 frt a valóságos eredmény pedig összes kiadásban . . . . . . 61.813,155 frt 24V

2 kr. következőlegkedvezőbb . 2.870,972 frt 757

2 kr. a mely összeghez, a magyar pénzügyminister álláspontjából kiindulva, ha hozzá tesszük azon bevételi többletet, mely származik az előirányzott összes bevétel 112.468,463 és a valóságos eredmény közti különbségből 113.160,547 frfc 6IV2 kr. 692,084 frt 6IV2 kr. a megtakarítás 1867-re ...... .... 3.563,057 frt 37 kr. A bizottság átlátja, miszerint ez összeget nem lehetett az 1867. év végével már határozottan megtakarításnak tartani, miután, mint fentebb előadatott, a közös ügyekre Magyarország részéről fordítandó költségek mennyiségére nézve, a magyar és osztrák kormány között egyesség nem jött létre, következőleg ezen mint megtakarított összegül bemutatott . . . 3.563,057 frt 37 kr. vagy helyesebben, miután a pénzügyminister ur nyilatkozata szerint egy elszámitási hiba 39,587 frt 19 kr. követtetett el, mely felfedeztetvén, a kincstár előnyére utólag bevezettetett a . 3.602,644 frt 56 kr. ellenében az osztrák legfőbb számvevőszék részéről követelés tétetik . . 1.383,665 írttal, feltéve, hogy a később megkötendő egyesség szerint a magyar kormány ez összeget egészben kifizeti, valóságos megtakarítás mégis marad 1867 végén 2.218,979 frt 56 kr. a mely összeg, megengedve, hogy abból még 1868-ban is történtek 1867-re pótkezeléssel utánfizetések, mint kitűnik az majd az 1868-ki zárszámadások tárgyalásánál . . 1.141,227 frt 94 krig, még mindig tanúsítja, mit is a bizottság ezennel megállapít,