Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-189

CLXXXIX. SZÁM. 397 f) azon jogáról, melyszerint a községek sörszükségleteiket kizárólag az ó-becsei uradalmi sörházból köteleztettek fedezni, végre g) mindazon igényekről, melyeket uradalmi minőségben a legelők vagy nádasok iránt támaszthatna. Egyszóval lemond a m. kir. pénzügyminister ur mindazon járadékokról, melyek a fennebb kitett kiváltság-levélen alapuló birtokviszonyból a m. kir. uradalom részére kikötve lettek, s a korona-uradalmi kerület, illetőleg ezt képező községek által 1848. évig folytonosan teljesittettek. II. Hasonlóul lemond a m. kir. pénzügyminister ur az 1848. év óta a községek által megtagadott uradalmi járadékoknak követeléséről s ezen hátralékokat az alább meghatározva levő váltságÖsszegben benfoglaltaknak nyilvánítja. III. A megállapított összeg megfizetésének föltétele alatt átengedi a ni. kir. pénzügyminister ur a tiszamelléki korona-uradalmi kerület és az ezt képező községek részére az uradalom kizárólagos tulajdonát képező ó-becsei sörházat, annak telkét, épületeit és felszerelését tulajdonjoggal, mint azt a korona-uradalom maga bírta s azon állapotban, melyben azok jelenleg léteznek, magától értetvén, hogy a sörházban vagy a mellék-épületben található termesztmények vagy készletek kivételével, valamint az uradalom mindennemű szavatosságának kizárásával a netalán hiányzó sörházi tárgyak visszakövetelésére nézve, vagy a meglevőknek javítása tekintetében. A sörház és sörfőzési jog haszonbérlőjével kötött haszonbéri szerződés a jelen váltsági szerződés megerősítésével a kerületre, illetőleg a községekre száll, melyek azt az abban meghatározott föltételek szerint fentartatni tartoznak, egyszersmind azonban az uradalom részére kikötött mindennemű jog s igy a haszonbérleti Összeg is őket illetendi. IV. A fennebb meghatározott jogok használatáról és járadékról való lemondásért, valamint az ó-becsei sörház átadásáért, mint ár és viszteher, illetőleg mint végleges és teljes váltsági összeg a m. kir. pénzügyminister ur és a tiszáninneni korona-uradalmi kerület és községek által szabad és kölcsönös egyezség utján 1.300,000 frt, azaz: egy millió háromszázezer osztrák értékű forint állapíttatott meg, és kötelezik magokat a tiszáninneni korona-uradalmi kerület és az ezen kerületet képező községek, úgymint : Martonos, O-Kanizsa, Zenta, Ada. Moholy, Petrovoszelló, Ó-Becse, Szt.-Tamás, Túrja és Földvár végleges és teljes váltság fejében 1.300,000 frt, azaz: egy millió háromszázezer forintot osztrák értékben a m. kir. kincstár részére a m. kir. pénzügyminister ur kezeihez s illetőleg az ez által kijelölendő m. kir. pénztárba egyetemlegesen akként befizettetni, hogy a fennebb kitett összeg mind a kerületnek, mint külön vagyonjogi alanynak, mind pedig az Összes községeknek egyetemleges s az uradalom irányában meg nem osztott s meg nem osztható tartozását képezvén, a kerület és mindegyik község a másikért és valamennyi egyért az egész váltság- és vételösszeget fizetni köteles leend. Az ekképen megállapított váltság- és vételösszeg, az ezen pontban meghatározott részletekben és határidők alatt, ugy szintén az itt kitűzött helyen lesz befizetendő, u. m. : « Tartoznak a tiszáninneni korona-uradalmi kerület s a fennebb nevezett községek a jelen szerződésnek a m. kir. pénzügyminister ur részéről történendő elfogadása és aláírása napjától számítandó 90 nap alatt 185,715 irtot oszt. értékben a m. kir. ó-becsei adópénztár utján a központi állampénztárba Budán lefizetni. A hátralevő 1.114,285 frt, szóval: egymillió egyszáztizennégyezerkétszáznyolczvanöt forint oszt. ért. pedig további hat év lefolyása alatt lesz a kerület és illetőleg a községek által ezek egyetemleges kötelezettségének fentartása mellett akképen lefizetendő, hogy : 1870. évi október hó l-jén . > 185,715 frt. 1871. „ „ „ „ . . . , 185,714 ,; 1872. „ „ „ „ 185.714 „ 1873. „ „ „ „ 185,714 „ 1874. „ „ „ , 185,714 „ 1875. „ „ „ „ 185,714 ., és igy 1875. évi október hó l-ig az összes vagyis a teljes váltság-összeg minden kifogás vagy halasztás