Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-189

392 CLXXXIX. SZÁM. 19. §. Az engedélyesek jogositva vannak a jelen engedély-okmányt a cs. k, szab. államvaspálya­társaságra átruházni vagy a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velők jogok és kötelezettségekben egyenlően részesülnek. 20. §. Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló (auporteur) részvényeket, vagy elsőbbségi kötvé­nyeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken eláriisithatók, és hivatalosan jegyezhetők. Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak az épitési tőke fele összege erejéig lesznek kibocsát­hatók. A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyet­értőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja. Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban lévő állami hivatalnokokat és kiszolgált, ugy rendes hadseregbeli mint honvédségi altiszteket, a mennyi­ben azok a szükségelt képességgel birnak, s a felállítandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni. 21.§. A kormány, az államérdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt min­den részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van, a részéről kiküldött közeg által az ügy vitelt és pályaigazgatást megvizs­gálni és ellenőrizni. A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmé­ben fentartott föfelügyeleti joga gyakorlatával ugy az építkezés ideje, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtérí­tése fejében az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalány-össze­get fizetnek. Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fize­tendő évi átalányösszegek a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik. 22. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számitva) se kere­seti, se jövedelmi, se más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiálitandó minden szer­ződés, beadvány, vagy bármely más okirat, ide értve a 19. §. értelmében esetleg kiállítandó átruházási okmányt is, bélyeg- és illetékmentes lesz. 23. §. Az engedély tartama 90 évre állapittafcik meg, mely időszak lefolyásával megszűnik; kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak adatik át.

Next

/
Thumbnails
Contents