Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-189
CLXXXIX. SZÁM, 387. lietnek. Magától értetik egyébiránt, bogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépitménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 100 ezer o. é. frtot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak engedélyük tartamának elsó 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek foganatositandók. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a háromszázhoz (1 : 300). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 400 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3—3 meter legyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0'25 meter vastagságban, s a sínek lábának magasságában 2'8 meter szélességben rakandó. A hidak s átereszek puhafából építhetők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágány-szélességet nyer. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabvány rajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolez-Bánréve) vonalokra nézve megállapittattak.—• A függő sínkötés engedélyeztetik. E tekintetben különösen fölemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabvány szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 15 vámfont súlylyal bírók legyenek, de hengerezett vasból készíttessenek. A közönséges talpfák hossza 2.35 méterre határoztatik, s ugy ezek mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puha fából állíthatók elő. A fölépitményhez szükséges mindennemű vasanyagot és folépitményi gyári készítményeket kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön szerezni be. 49*
