Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-183
CLXXXin. SZÁM. 351 Melléklet a 183. számú irományhoz. Jelentése a szentpéter-fiumei vasútnak a magyar korona területére eső része emgedélyezése tárgyában. A es. kir. szab. déli vasuttársulat 1858. évi September hó 23-án kelt engedélyokmánya értelmében bizonyos az engedélyokmányban közelebb meghatározott feltételek alatt a villach-brixeni és szentpéter-fiumei vasutak létesitésére kötelezve levén, ezen kötelezettség teljesítése czéljából, egy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötött és igy csupán a birodalom másik felét kötelezhető 1867. évi ápril hó 13-án kiállított korábbi szerződés és egy a lajtántúli törvényhozás által hozott 1869. évi május hó20-iki törvény alapján a nevezett vasutak kivitele iránt a es. kir. kereskedelmi ministeriummal egy ujabb egyezményt kötött. Ezen egyezmény, miután a szentpéter-fiumei vasút mintegy 1700 öl hosszú része a magyar korona területére esik, azon megkereséssel lőn a magyar kormánynyal közölve, hogy annak megkötéséhez hozzájárulását nyilatkoztassa ki. Á magyar kormány azonban az egyezményhez kért hozzájárulását, miután a kérdéses egyezmény értelmében, az engedélyezett vonalakra s igy a magyar korona területén fekvő vonalrészre nézve is kilátásba helyezett állami kamatbiztositás a birodalom másik kormánya és a déli vasuttársulat közt létrejött oly törvényen és szerződésen alapszik, mely Magyarországra nézve kötelező erővel nem bir, nem adhatta meg ; de másrészt nem hagyhatta figyelmen kivül a szentpéter-fiumei vasútvonalnak Magyarország érdekeire lényegesen kiható kereskedelmi és hadászati fontosságát, nem kivált akkor, midőn magyar részről ezen vonal létesítése érdekében csak egy aránylag parányi, t. i. mintegy 1700 öl hosszú vonalrész biztosítása kívántatott. Ezen vasútvonal országos fontossága ugyanis szembeötlő, ha annak kétoldalú hivatását kellően méltányoljuk. Első irányban hivatása egyetlen tengeri kikötőnk s tengerparti városunk, Fiume lényeges és biztos felvirágozásának s a kikötő világkereskedelmi fontosságának emelése ; a második irányban hivatása egyrészt a szárazföldi forgalom élénkítése, másrészt az átmeneti világforgalom előállítása és biztosítása déli vasúti vonalainkon. A szentpéter-fiumei vasút elkészültével nevezetesen a károlyváros-fiumei vasútnál nemcsak a tengeri forgalomra számolhatunk, de számolhatunk ezenfelül még arra is, hogy az érintett kapcsolat a károlyvárosi vonalon oly nagymérvű continentális forgalmat idézend elő, mely annak közérdekű fontosságára és jövedelmezőségére is hatalmas befolyással leend. De másrészt a szentpéter-fiumei vasút az át meneti világforgalmat is közvetíti déli vonalainkon, mert közel az idő, melyben a Mont-Cenis-tunel elkészül, ^közel az idő, melyben Genua Marseillel közvetlen kapcsolatba hozatik, minek folytán előáll azon forgalmi combinatió, melynek egyfelől az aldunának fontosabb kereskedelmi piaczai, másfelől Marseille és Lyon lesznek á végpontjai, és a mely