Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-182

CLXXXIL SZÁM. 349 vezetése kérelmeztetik, az elébb előadott kivánalommal tehát ellentétben áll. De ugy ezen, valamint a Zólyommegye közgyűlése részéről a választott vonal irányának megváltoztatása tárgyában beadott kérvény és a fentebb előadottak után nézetem szerint figyelembe nem vehető. Mindaz, ami a megye ezen beadványában a stubnya-berg-beszterczebánya-zólyomi vonal hoszszára és a stubnya-berg-körmöcz-zólyomi vonal s annak Beszterczebányára menő szárnyvonlára vonatkozólag mondatik, kétes alapokon nyugszik, mert ezen hosszaság nem létezik, és a vonal mindkét irányban egyenlő, mivel végre az osztrulunkai és handlovai szénnek a felső GraramvÖlgy és Grömörbe szállítása az elfogadott vonalon ép oly olcsó, mint a törvényhatóság által kivánt vonalon. E tekintetben a megye előterjesztése a biztos alapot nélkülözi, de ellenkezőleg egyetért a ministeriummal az ottani vasipar fontosságára nézve, és abban, hogy annak szállitási könnyebbséget kell eszközölni. És mivel ezen könnyebbités Zólyomtól Beszterezebányáig és innen tovább a Garam-völgyön át Breznobánya felé vezetendő másodrangú, de a közönséges vágány távolságú vonal építésével elérethetik és pedig egyenes és oly tökéletes módon, mintha a főpálya Beszterczebányán át vezettetnék. Az előadottakat Összefoglalva, kitűnik, hogy : 1. Az 1868. évi JVXJJLA.. t. ez. nem szószerint ugyan, de azt rendeli, hogy a magyar királyi északi vaspálya Ó-Zólyom érintésével Oderberg irányában a kassa-oderbergi vasút e czélra legalkalmasabb s legkedvezőbb pontjáig építtessék ki. 2. E feladat legczélszerübben a Zólyom és Körmöczbányán át Rutkára vezetendő vonal kiépítése által van megoldva. 3. Breznobánya érdeke meg van óva egy aránylag olcsóbb iparvaspálya építése által. Az előadottak után van szerencsém az idezárt törvényjavaslatot a tisztelt háznak elfogadásra ajánlani. Kelt Budán 1870. márczius 19-én. Gr. Mikó Imre s. k.