Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-182
342 CLXXXH. SZÁM. A három irány közül a Rózsahegy felé menő I. sz. a. irány a legrövidebb vonalban, nevezetesen 11.3 mértföldre, a II. sz. a. érintett irány 16'7 s a III. sz. alatti 13-1 mértföldre köti össze Zólyom várost a kassa-oderbergi vasúttal. A hegyi pályák üzlete körül szerzett tapasztalatok, pontos számitások s összehasonlítások, melyeknek tárgya egyrészt a költségmegtakarítás, mely a pályának nagyobb emelkedéssel leendő építése által idéztethetik elő, másrészt pedig azon költségtöbblet, mely az érintett emelkedés mellett az üzletnél el nem kerültethetnék, a jelen esetben a 16% vagyis 1*62 legnagyobb emelkedést tüntették fel a legczélszerübbnek s a helyzetnek a legmegfelelőbbnek. Más emelkedési arány alkalmazása mellett a megvizsgált vonalok összehasonlító tételei egymáshoz körülbelül hasonló arányban változnak. A 3 irányt illető főadatok a következők : Az I. sz. a. érintett Rózsahegy felé menő irány a legrövidebb utón köti ugyan össze O-Zólyomot a kassa-oderbergi vonallal, de minthogy ez irányban Rutkáig még a kassa-oderbergi pálya rózsahegyrutkai 4*4 mértfőid hosszú szakasza is számitásba veendő — ennélfogva ez irányban a zólyom-rutkai vonal 15*7 mértföldet tesz, e mellett a helyi akadályok oly nagy mérvűek, hogy például a vízválasztók átlépésére 5000' hosszú három alagút igényeltetnék, melyek létesítése az épitési költséget 4 millióval emelnék s még e mellett 300' magas völgyátmenetek épitését tennék szükségessé. Ezen csakis aránytalanul nagyobb épitési költségek igénybe vételével elhárítható akadályok az I. sz. a. irány további részlet tanulmányozásának mellőzését s a II. és III. irány bővebb megvizsgálását tették szükségessé, minek eredménye a következő volt. A II. sz. a. érintett zólyom-beszterezebánya-teplai irány, mely a III. sz. a. iránynyal a Turóez völgyön keresztül Rutkára ugyanazon vonalt követi, az e vonalban eső vizválasztó magasabb (340 méter) lévén, mint a Körniöcz-bányánál (Bergnél) átlépendő nyereg a III. sz. iránynál hosszabb kifejlődést s nagyobb költséget igényel. Daczára e körülménynek, a vonal behatólag tanulmányoztatott és pedig két (alternatív) irányban. Az első a) esetet tekintve, a II. sz. a. vonal—hogy Beszterczebányát érinthesse, Zólyomtól Beszterczebányáig a völgyben vezettetik, innen mesterséges kifejlődéssel a vízválasztóig. Kordiknál felemelkedve, azt a tenger színe felett 960 méter magasságban 1110 méter hosszú alagúttal lépi át s onnan a Turóez völgybe lemenetelnél a mellékvölgyeket és hasadékokat felhasználva, Teplánál éri el a völgy alját. A második b) esetben ugyancsak a II. sz. a. vonal Zólyomnál a Graram vizén átmenve, hogy lehetőleg rövidíttessék, mielőbb a hegyoldalhoz vezettetik, azután Kordikig fejlődvén, innen, mint az a) esetben Tepláig vonul. Önként értetik, -hogy ez esetben Beszterczebánya nem fogna érintetni, mert a Zólyomnál kezdődő emelkedés miatt a vonal itt már óOO'-bal magasabban fekszik mint Beszterczebánya. A III. vonal Zólyomtól Jalnára egy irányban vonul, s innen a mellékvölgyeket kifejlődésre felhasználván, a hegyoldalokon Körmöczön át Bergig emelkedik fel, honnan a hegyoldalok kedvező helyzete folytán Turczeknél Teplára ereszkedik le. A mellékelt kimutatásban összeállitvák azon főadatok, melyek e 3 vonal technikai és pénzügyi viszonyait előtüntetik, a melyek szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a Körmöczbányán át vezető III. sz. a. irány határozott előnyöket nyújt, noha e vonal 0*2 mértfölddel hosszabb mint a II. sz. fentebb b) alatt leirt vonal (dl. 36 mértfőlddel rövidebb az a) alatti vonalnál) mind a mellett a rövidebb hegyi pálya alkalmazása folytán l 3 / 4 millió forinttal olcsóbb, mint a b) és 5 millióval olcsóbb mint az a) alatti vonal. A pálya üzletére azonban sokkal fontosabb az, hogy a III. sz. a. emiitett vonalon Körmöczön át minden irányban 184 méterrel kisebb az emelkedés, mint a másik két vonal bármelyikén. Ezen 184 méternyi emelkedés azonkívül azt igényli, hogy az a) és b) vonal a pálya 3^4 mértföld hosszaságban magasabban helyeztessék el, mint a III. vonal bármely pontja, miáltal e vonalokon
