Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-153

180 CLIII. SZÁM. 34. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi biróságára nézve, a kir. tábla fegyelmi bírósága ; a kii\ tábla fegyelmi biróságára nézve pedig a kir. legfőbb Ítélőszék fegyelmi birósága képezi a Il-od és utolsó fokú bíróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a biráskodás elsb' fokban a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bíró­ságát illeti, felébb vitel esetében a kir. Curia mindkét osztályának biráiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi bíróság, az elnökön kivül nyolcz tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén a semmitőszék alelnöke helyettesit. •;"••; ' 35. §. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei és alelnökei, itélő birái, továbbá a ko­ronaügyész fölött külön fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által min­den országgyűlésen önkebeléből választandó tagokból fele részben pedig a magyar kir. Curia alelnökei­ből és biráiból alakittatik kineveztetésök sorrendje szerint. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, — ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyilt ülésében bírói esküt tesznek le ; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz ; megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által ,be nem töltetett. A bíróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban itél. A bíróság - tagjainak névjegy­zéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik , és mindegyiknek jogában áll ugy a felsőházi, mint a bírói tagok közül, az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. , Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a bírói tagok közül pedig a kine­vezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Ezen bíróság határozata végérvényes. 36. §. A 31., 32., 33. és 34. szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakittatnak. - A sorshúzás mindenik itélőszéknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyet­tesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügy­ministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi biróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi* eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik : a köz vádlói teendőket a vizsgálat be­fejeztéig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság ne­vez ki közvádlót.

Next

/
Thumbnails
Contents