Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-146

162, CXLYL SZÁM. Melléklet a 146. számhoz. Indokolás. i Az 1-ső §-hoz. A semmitőszék elnökétől vett hivatalos jelentés szerint, a m. évi június 1-től deczember végéig befolyt semmiségi panaszok száma 5265 volt. Azóta azonban a számarány jelentékeny mértékben növe­kedett, elannyira: hogy a f. év két első havában tapasztalt ügy szaporodás után itél ve, az 1870-ben vár­ható ügydarabok száma valószinüleg meg fogja haladni a 12 ezerét. Jelenleg a semmitőszék egy elnökön s alelnökön kivül 16 szavazó bíróból áll s két tanácsban működik. Mindenik tanács hetenkint rendesen 4, s igy egy éven át 208 ülést tarthat. Egy-egy ülésben átlag 20 darab ügy lévén elintézhető, ekkép egy-egy tanács évenkint 4160, a két tanács pedig összesen 8320 ügy darabot képes elvégezni, — vagy is csak kétharmadát annak, a mi valószinüleg befolyni fog. Minthogy egy-egy tanács hetenként 4 ülésnél többet nem tarthat, mert különben a szavazó s előadó biráknak nem maradna idejük az ügyek tanulmányozására s feldogozására, — tehát a hátralékok felszaporodásának meggátlására csak két mód van : vagy a létszám szaporítása, vagy pedig olyatén intézkedés : hogy a létező létszámból az eddigi két tanács helyett három tanács legyen alakitható. A törvényjavaslat 1. §-a ezen utóbbi módot választá, a mi csak ugy lehetséges, ha eltöröltetik az 1868. 54. t. ez. 5. §-ának azon merev intézkedése, mely szerint a semmitö'szék az elnökön kivül 6 tagú tanácsban itél, sőt ha a semmiségi panasz a harmadbiróság eljárásából merült fel, a tanácsnak leg­alább 10 tagból kell alakulnia. A helyett az 1. §. azon javaslatot tartalmazza: hogy a semmitőszék az elnökön kivül 4, s ille­tőleg 6 vagy 8 tagból álljon, a szerint, a mint a semmiségi panasz tárgyát valamely első-, vagy pedig a másod- vagy harmadbiróság eljárása képezi. Ez által eleget teszünk a takarékosság igényeinek a nélkül, hogy megsértenők azon elvet, a melyet az 1868. 54. t. ez. a fölebbvitel rendezésénél vezérfonalul követett, hogy t. i. a fölebbviteli bíró­ságnál, a tanács két taggal erosebb legyen azon bíróságénál, a melynek eljárása fölött itél, — a mely elvtől a feunérintett törvény czikk csak a semmitősz éknél s itt is ok nélkül tért el. A semmitőszék ugyanis közvetlenül Ítélvén az elsőfolyamodási bíróságok eljárása fölött, miután az elsőfolyamodási törvényszé­keknél az elnökön kivül két szavazó biró jelenléte kívántatik meg jogérvényes határozat hozatalára, te­hát semmi ok sem forog fenn arra, hogy ezen határozatok a semmitőszéknél 6 tagú tanácsban adas­sanak elő. A 2. és 3-ik §-hoz. A polg. törvénykezési rendtartás életbelépte óta felmerült tapasztalatok mutatják, hogy a me­rőben alaptalan s csupán boszantásra vagy a per húzására számított perorvoslatok száma igen nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents