Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-144
156 CXLIV. SZÁM. Ez alapokon a semmitőszéknél a birói létszám az elnök — s egy alelnökön kivül 16 birói taggal állapíttatott meg, kik közül kezdetben csak 12 egyén lett kinevezve. Miután azonban a gyakorlati élet tapasztalatai csakhamar azt bizonyították, hogy a semmitőszék ily személyzettel hivatásának megfelelni nem képes : a nagy és nem várt számmal beérkező ügydarabok elintézhetése czéljából a szervezetbe felvett s 16 tagból álló birói létszám már múlt évi október régével kiegészittetett, s ekkép egy második tanács alakitása is lehetővé vált. A semmitőszék e szerint jelenleg, s pedig m. é. november hó 1-étől kezdve két tanácsban működik. Ügyforgalma a június—deczemberi hét hónap alatt volt . . 5265 drb. melyekből elintéztetvén 4339 „ az év végével maradt hátraléka ; 926 7" Ezen hátralék s a naponkint szaporodó bejövetel azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a semmitőszék csak ugy felelhet meg teljesen hivatásának, ha vagy szaporittatni fog birói személyzete, vagy a tanácsok alakításában történik változás. Én ez utóbbi módot tartottam helyesebbnek s éhez képest egy törvényjavaslatot készítettem, mely a pprt. 5. §-ának módosításával a semmitőszéknél a birák számát egy-egy tanácsban az elnökön kivül 4,6, illetőleg 8 taggal szabja meg, a szerint, a mint a semmiségi panasz tárgyát valamely első, vagy másod, vagy pedig a harmadbiróság eljárása képezi. Ez takarékossági szempontokon kivül az ügymenetet is gyorsitani fogná, a nélkül, hogy sértené azon elvet, mely szerint a felsőbb bíróságnál a tanács két taggal erősebb, mint azon bíróságé, a melynek eljárása felett itél. Feltéve, hogy a törvényhozás ezen javaslatomat elfogadja, s hogy ezzel egyidejűleg helyeselni fogja a pprt. 303. §. módosításáról tett azon indítványomat is, mely szerint az elkülönítve beadott s nyilván alaptalan semmiségi panaszok is büntetésekkel sújtassanak : remélni lehet, hogy a semmitőszék — jelenlegi birói létszámával — teendőit az igazságságszolgáltatás hátránya nélkül el fogja végezhetni, miért is a létszámot egyedül két jegyzővel kívánnám ezúttal szaporittatni, mint a kik a tanácsok szaporítása folytán szükségessé váltak. II. A legfőbb ítélőszék. A legfőbb itélőszéknél, mint az érdemleges ügyekben harmad bíróságnál, mely Erdély területét is magában foglalja, az igazságszolgáltatás egysége által igényelt szakrendszer szerinti beosztás mellett öt tanács alakíttatott, s pedig: egy a büntető ügyekre, egy az úrbéri, — egy a váltó-, kereskedelmi-, csőd-, bánya-,— és szorosan vett telekkönyvi ügyekre, végre két tanács a polgári ügyekre nézve. Az elnökön kivül mindenik osztály élére egy tanács-elnök állittatott, s minthogy az uj perrend a birák számát az elnökön kivül egy-egy tanácsban hatra szabja meg : ez alapon a birói létszám Öt tanács után harmincz rendes, továbbá a betegségek, szabadságolások által, s egyébként támadható hézagok pótlására hat számfeletti biróval állapíttatott meg. Hét havi tapasztalás azonban már is azt bizonyítja, hogy e személyzet az átmeneti korszak, s a naponként emelkedő forgalom által előidézett teendők halmazát nem birja meg. A legfőbb ítélőszék ugyanis működési kezdetén hátralék fejében átvett . 5502 darabot, 1869. június 1-től deczember végéig hét havi bejövetele lett 6791 darab. Összes"en 12,293 ~„ ezekből deczember végéig elintézett . 5372 darabot, az év végével maradt hátraléka *. . . -. 6921 darab.
