Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-29
70 XXIX. SZÁM. szabadságában áll, egy minden végállomásról naponként induló vonatnál minden irányban, tigy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni. Valahányszor a postaszolgálat több mint egy nyolczkerekíí, vagy két négykerekű kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkénti jutányos kárpótlást nyerendenek, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni. Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó posta, mint ez már más vonalokon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekü, vagy négykerekű közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz-, vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók. A postakezelés számára minden, a kormány által engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégítése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni. Köteleztetnek továbbá az engedélyesek a postahivatalnokok vagy szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket, az érték-küldemények kivételével, az illető állomásra díjmentesen szállitani és kiadni. Levelezések, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymásközt folytatnak, az illető pályavonalokon, a pályaintézet hivatalnokai által díjmentesen szállíttathatnak. 12. §. Az engedélyesek kötelesek az államkormány kívánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájok hosszában saját birtokukon és területükön való felállítását ingyen megengedni. A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállítási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősítési pontjainak megállapításánál, az engedélyesek megbízottjaival egyetértőleg járni el, s azokat ugy választani, hogy ezek miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájok mentén felállított távirdavezetékeket saját személy zetök által, minden dij nélkül őriztetni, a kisebszerű megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállítani, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirdai igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön díjfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező, vagy azon felállítandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthessék; azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben dívó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre ; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek hordozzák. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirdavezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nem létében a külön e czélra épített vasútüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek, az állam szokott ellenőrködése alatt, kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei — vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megen-
