Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-12
26 XII. SZÁM. Hol az államviszonyok alapjában hiányzik a kellő szilárdság, és az alig megvetve, már is a változtatás veszélyes kísérletének tétethetik ki, kétessé válik a reformok gyakorlati létrehozása is, mig a fenyegetett külbéke mellett, az állam fenmaradásának védelme merítené ki a biztos haladásnak szentelhető anyagi és szellemi erőket. A trónbeszéd szavainak a nemzet óhajtásával való találkozása ez alap érintetlen maradására nyújt megnyugtató kilátást, a kedvező ktilviszonyok pedig alapos reményt ébresztenek, hogy zavartalanul fogunk eljárhatni törvényalkotási feladatunk megoldásában. Számos elintézetlen kérdés és elhanyagolt teendő üdvös rendezésére —- nem bevégzett harczok meddő fólelevenitésére előre, — nem hátra utalnak Felséged szavai. Teljes készséggel, és Őszinte hazafiúi örömmel lépendünk, ezen irányt követve, a trónbeszédben kijelölt törvényhozási tevékenység terére. Mélyen érezzük azon számos kérdés rendkivüli fontosságát és halaszthatlan sürgősségét, melyekre Felséged a törvényhozó-testület figyelmét felhívni méltóztatott. Valamint az igazságszolgáltatás helyes szervezetében, részrehajlatlanságában, gyorsaságában, olcsóságában és egy szabatos büntető-törvénykönyv készitésében Felségeddel együtt felismerjük a rendezett államélet .egyik fő kellékét : ép oly kevéssé kerülhette el figyelmünket a kellő öszhangzás ama hiánya is, mely az átalakult kormányzati rendszer és a törvényhatóságok jelen szervezete között fölmerült. Az utóbbi idők aggasztó tapasztalatai ujabban feltüntették az 1848-diki választási törvények fogyatkozásait; és bármily eltérők legyenek is a felfogások ezen hiányok okai, fokozata, orvoslási módja iránt, azon meggyőződés, hogy a jelen törvényhozásra, e tárgyban szintoly fontos, mint sürgős feladat vár : annál átalánosabb és élénkebb, minél kétségtelenebb, hogy jó választási törvények képezik a valódi alkotmányos élet egyik fofeltételét. Az ideiglenes sajtótörvények ujabb tapasztalatok által igazolt tetemes hiányainak orvoslása, az egyesülésifjog rendezése, reál- és humanisticus középtanodák, valamint az egyetem és műegyetem szervezése-, a hűbéri viszonyok maradványainak oly módon való megszüntetése, mely helyes közgazdászat! elvek szem előtt tartása mellett a tulajdon szentségét is teljesen megóvja, s a kilátásba helyezett ipar-, vasút-, vizjog-szabályozási törvények kimerítik nagyrészben azon szellemi és anyagi alkotások Összegét, melyeknek létesítését az országnak fejlődése és emelkedése első sorban követeli. Ezen számos feladatok a törvényhozási intézkedések hosszú sorát fogván képezni, törvényes működésünk küszöbén csak forró hálánkat fejezhetjük ki császári és apostoli királyi Felségednek azon atyai gondoskodásaért, melyet a hazai ügyek üdvös fejlődésére vezető utak és módok bölcs kijelölésével honunk közboldogságának felvirágoztatása iránt tanúsítani kegyeskedett ; s midőn megnyugvással látjuk Felséged kormányának egyetemes iránya és a nemzet jogosult óhajtásai közötti, a közügyek helyes meneténél mellőzhetlen egybehangzást s örömmel vagyunk tanúi azon bizalomnak, mely Felséged kormányának működését környezi, teljes készséggel ajánljuk fel a kitűzött czélok elérésére komoly és buzgó közreműködésünket. A reformkérdések keretében foglaltatik a főrendi ház szerves átalakítása is. Nem uj kérdés ez előttünk, Felséges urunk! mert, mellőzve a régiebb idők ebbeli törekvéseit, melyek az 1790. és 1827-ki országos választmányoknak jelenleg a viszonyok által már túlszárnyalt javaslataikban találták legnyomatékosabb kifejezésöket, a főrendi ház ismételve kijelentette az átalakítás tekintetbe vételének szükségét, erre vonatkozó óhaját és készségét. Habár a főrendi ház átalakítását tárgyazó nézeteink határozott és részletes kijelentését ezen kérdés országgyűlési tüzetes tárgyalásának időszakára kell halasztanunk, jogosítva és ösztönözve érezzük magunkat eleve is kijelenteni, hogy bármennyire tiszteljék is a főrendek a multak kegyeletes emlékét, bármily erős legyen azon meggyőződésök, hogy az évszázadok folyamán mindinkább izmosodott történelmi jogok megingatása szerfelett óvatos eljárást igényel, mindamellett elutasithatlan kötelességőknek ismerik ugy a történelmi alap jogos igényeinek, valamint az állami átalakulásból fejlődött helyzetnek kellő figyelembevétele mellett egész törekvéseket oda irányozni, hogy a főrendi ház százados tekintélye teljes épségben fentartassék, és czélszerü szerveztetése folytán, mint a törvényhozás egyik hatályos és nélkülözhetlen tényezője, rendeltetésének minden viszonyok között kellően megfelelhessen. Legkedvesebb feladataink közé számitandjuk addig is, mig az 1868. XXX. t. ez. rendeletének
