Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.

Irományszámok - 1869-67

238 LXVII SZÁM. . 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen : ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon biróságot IIleti, melynek ő tagja ; a) valamely fél részére per vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helyben hagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésén kivül, a per mikénti vitelére útmutatást vagy tanácsot ad ; b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a birósági személyzethez nem tartozó egyének által használat végett Ítéleti vagy érdemleges határozati tervezetet készittet vagy elfogad. Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját vagy vele 3-ad izig rokonságban, vagy 2-od izig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése : a) roszalás ; b) feddés; c) pénzbüntetés ; d) hivatalvesztés. 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmaz andó : azt a vétség nagyságához és netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest, az IIletékes fegyelmi biróság saját belátása szerint határozza meg. 24. §. Ha az IIlető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett : a roszalás egy év után, a feddés pedig két év után, a pénzbeli büntetés pedig három év után erkölcsi hatályát veszti. 25. §. A pénzbüntetés az IIlető hivatalnok egy évifizetésének egy harmadát nem haladhatja túl. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az IIlető czímének, fizetésének valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. . ; Ha a biró vagy birósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt vagy ennek folyama