Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-39
• XXXIX. SZÁM. 125 Belátta ezt már a régibb törvényhozás is. Ugyanis az 1790/1-ki országgyűlés regnicolaris deputatiója tüzetesen foglalkozott ez eszmével, az 1825/7-iki országgyűlésen azon bizottság munkálatai között ujabban tárgyaltatott, s hogy az 1848/9-ki országgyűlés azt következetesen minden irányban nem vihette keresztül ugy, mint a kir. városokban elrendelte, oka csak a közbejött eseményekben keresendő. De maga a gyakorlat is ez ösztönszerű törekvést jelzi; a legtöbb megyében ugyanis a megyetörvényszéknek csak névleges elnöke az első alispán, kire tulajdonkép a kormányzat nehezedik, s majd mindenütt helyettes elnökök vezetik az igazságszolgáltatást ; valamint feltaláljuk ez irányt a községek szervezkedésében is. , E felől annyira tisztázva vannak az eszmék, hogy a bizottság csak is elismerését fejezheti ki, hogy ez elv valahára e törvény által érvényre jut. A második főelvet illetőleg szintén nem lehet eltérő vélemény : a biró függetlensége a helyes igazságszolgáltatás nélkülözhetetlen feltétele. Itt azonban már az eszközök megválasztására nézve igen sok és fontos kérdés merül fel. A törvényjavaslat által ugyanis gyökeresen megváltoztattatik az eddigi gyakorlat. Hogy ily nagymérvű újításhoz a törvényhozás beleegyezését adhassa : okvetlen szükséges annak megvitatása, hogy egyfelől a régi gyakorlat vájjon megfelel-e még mindig a kor kívánalmainak ? másfelől, hogy a behozandó újítások által valóban és kellőleg el lesz-e a czél érve ? Szabad legyen a bizottságnak e kérdést bővebben megvilágítani. Eddig az alsó fokú biróság tagjai részben a megye által, meghatározott időtartamra választattak, s hogy ez is továbbra fentartassék, indokául gyakran hangsúlyoztatott, miszerint nagy előny és megnyugvás rejlik abban, hogy kiki saját választott bírája elé állíttatik, sőt vannak, kik a választást mint a megyének oly ősi jogát tüntetik fel, melyhez nyúlni nem szabad. A bizottság véleménye szerint jogra a megye a törvényhozással szemben soha sem hivatkozhatik, jogot a megyének csakis a törvényhozás adhatott, jogot a megyétől a kor igénye s a változott körülmények kivánalma szerint alkotott törvény által a törvényhozás bármikor el is vehet. De különben is miben állott tulajdonképen a biró választási jog egészen a legutóbbi időkig: a megyei törvényszékek hajdan a fejedelem által kinevezett főispán, majd alispán elnöklete alatt nagyrészben a főispán által kinevezett táblabirákból alakíttattak ; a felebbviteli törvényszéki állomások mindig kinevezések útján töltettek be, s e szerint a fontosabb ügyek végérvényesen mindig kinevezett birák által döntettek el. Tulaj donképen tehát csakis az alispáni s szolgabírói biróság volt az, mely kizárólag a megye közönsége által választatott ugyan, de mindig a főispáni kijelölés korlátai között. Azon körülmény pedig, hogy minden választás a megye összes közönsége által eszközöltetett, igen gyakran képzeletivé tette a fennérintett előnyt is, hogy az illetők az általuk választott biró elibe járulhattak volna. Hogy a választott biró választóitól nem tökéletesen független, ezt már az 1790/1. és 1825/7-ki törvényhozás belátta, mely ezen változtatni kivánt, — s ha ez már akkor kivánatos volt, midőn azoknak, kik felett bíráskodni hivatva voltak, csak egy csekély százaléka folyt be a választásba, mennyivel indokoltabb most, midőn minden választás népképviselet utján sokkal szélesebb alapokon történik. Van egy gyakorlati szempont is, „mely a bíráknak a hatóságok közönsége által való választását a jövőre nézve majdnem lehetetlenné teszi, az t. i., hogy az újonnan szervezendő biróságok területi hatásköre alig volna a jelen megyei területi beosztással egyeztethető. Nem kivánja a bizottság felhozni, miszerint választás által a biró és felek között gyakran szenvedélyes gyűlölködés is támadhat. Az itt elmondottak határozottan arra indítják a bizottságot, hogy a választási módozatot elvetendőnek véleményezze, s határozottan a kinevezést ajánlja. Ha végig nézünk Európa művelt államain, éppen azokban, hol a helyes igazságszolgáltatás legmagasabb fokon áll, szinte kinevezett bírákkal találkozunk.
