Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-33
112 XXXIII. SZÁM. pedig Szerbiát fogja illetni az esetben, ha a küldemény a második dijterületröl Szerbiába vagy megfordítva van intézve. 19. CZIKK. Az árúmustrák csak az illető ország vámtörvényei által megszabott föltételek alatt küldhetők el. Árúértékük ne legyen; — szalag alatt, vagy oly módon borítékolva adassanak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson; az átvevő czimén, gyár- vagy kereskedő czégén, a megrendelés s az ár számán kivül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak. Azonképen a javitási nyomtatvány-ivek, s az azokhoz mellékelt kéziratok csak szalag alatt küldethetvén el, levelet vagy oly jegyzetet, mely a levelezés jellemével bir, vagy annak vétethetnék, nem tartalmazhatnak. Újságok s egyéb nyomtatványok szintén csak szalag alatt adhatók fel, és az átvevő czimén az elküldő aláirásán s a kelten kivül, más irott jegyzést nem tartalmazhatnak. Az árúmustrák, mutatványok s mindennemű nyomtatványok, nem felelvén meg a fennebb körülirt feladási föltételeknek, vagy ha a postadíj megfizetése a czimzett félre bizatik, levelekül fognak tekintetni, s e szerint kezeltetni. 20. CZIKK. A szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézett levél föladója a föladáskor követelheti, hogy levele a czimzettnek a megérkezés után azonnal express által kézbesittessék ; föltéve, hogy oly helyre van intézve, hol postahivatal létezik. Ezen esetben fizet a föladó az express-kézbesités fejében 15 krajczár (75 para) megszabott dijt, mely egészen a rendeltetési hely postahivatalát illeti. 21. CZIKK. A szerződő postaigazgatások darabszámra szolgáltathatnak át egymásnak oly leveleket, árúmustrákat s mindennemű nyomtatványokat, melyek idegen államokba vannak intézve, vagy onnan erednek, ha ugyan a szerződő országok az ily államokra nézve a postaszállítási közvetítik, vagy ezentúl közvetitni fogják. Egyrészről a németországi államok és Luxemburg nagyherczegség, másrészről Szerbia között váltott levelezések minden tekintetben ugy kezeltetnek, mint azok, melyek egyrészről az osztrák-magyar birodalom második dijterülete, másrészről Szerbia közt váltatnak. A szerződő igazgatások kölcsönösen fizetik meg egymásnak az idegen államokba intézett, vagy onnan eredő levelezésekért azon megszabott dijakat, melyek a jelenleg érvényes, vagy ezentúl kötendő egyezményekben vannak megállapítva. A cs. és kir. postaigazgatások az idegen államokból Szerbiába bérmentesítve, valamint a Szerbiából az idegen államokba nem bérmentesítve intézett levelezésekért Szerbia postaigazgatásának ugyanazon öszletrészt fizetik, mely a szerződő államok közt váltott levelezésekért fizettetik. A jelen czikkben említett levelezések tetszésre hagyott, vagy pedig egész a rendeltetési helyig, avagy bizonyos határszélig köteles bérmentesítése, az árúmustrák, és nyomtatványok a mérsékelt díj iránti szállításának, nem különben az értékkel terhelt küldemények kezelésének föltételei stb., a mondott szerződések határozataitól tétetnek függőkké.
