Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-297

CCXCVIL SZÁM. * 413 61. §. Ha az elnök ellen tétetik a kifogás, ez köteles maga helyébe a rangban Őt követő törvény zéki tagot helyettesiteni, ki is az elnökséget az ülés félbenszakittatása nélkül azonnal elfoglalja. Az elnök ellen tett kifogás felett a helyettes elnök és az esküdtek szavazattöbbséggel határoznak. A kifogás félrevetése után az előbbi elnök helyét visszafoglalja ; ha pedig a kifogás alaposnak találtatik, a tárgyalás a helyettesitett elnök vezetése alatt folytatandó. 62. §. Az esküdtek elleni kifogás felett egyedül az elnök határoz. A határozat azonnal kihirdetendő, s ellene a végitélet után emelhető semmiségi panaszon kivül (75. §.) egyéb jogorvoslatnak nincs helye. 63. §. Az elnök azon esküdteket, a kiket a felek részéről emelt kifogás következtében alkalmatlanoknak itélt, a póttagok sorából az 55. §. szerint pótolja. Ezen esetben a póttagok ellen a felek mellőzési joggal nem birnak. 64. ft. Az esküdtszék előtti eljárás nyilvános és szóbeii. 65. §. Az elnök előterjeszti a kereset tárgyát, valamint a felek között a kártalanítás összege iránt fenforgó különbséget. 66. §. Mindegyik alperesnek jogában áll mindazon körülményeket, tényeket és igazolványokat felhozni, melyek által a kisajátítandó vagyon nagyobb értékét bebizonyithatni véli ; de előterjesztéseit csak szóval teheti. írásbeli előadások semmi körülmény alatt fel nem olvashatók, és sem egészen, sem kivonatilag nem közölhetők. 67. §. Alperes előadására a miniszter megbízottja válaszol, s ha szükségesnek látja, ellenbizonyitékokat hoz fel. 68. §. Az esküdtszék a felek által felhozott bizonyítékokhoz nincs kötve. 69. §. . Az esküdtszéknek jogában áll a hely színére kimenni s ott szemlét vagy szakértők által becslést eszközölni. A szakértők választására, illetőleg kinevezésére nézve az átalános kisajátitási törvény 45—52. §§-ai irányadók. 70. §. A felek kihallgatása s esetleg a szemle megtörténte után az elnök kimondja, hogy a bizonyítási eljárás be van fejezve.