Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-285
386 CCLXXXV. SZÁM. * 285. szám. (CXXVlir. ÜLÉS, 557. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Törvényjavaslat Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról !• §• Miután már az 1848-ik évi kolozsvári 1-só' tör vény czikk által, Erdély minden lakosa, nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül, egyenjogunak nyilvánittatott, s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések, s az ezekkel összekötött előjogok, és kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntettetnek ; és az egyesült Magyarország és Erdély összes honpolgárainak egyenjogúsága, polgári és politikai tekintetben, ujabban is biztosíttatik. 2. §. Erdély külön törvényhozása, az 1848-ik évi pozsonyi VII-ik és kolozsvári I-só' törvényczikknél foo-va, meg lévén szüntetve, ártörvények hozásának, eltörlésének és magyarázásának alkotmányos jogát, az erdélyi területre nézve is, kizárólag Magyarország törvényesen megkoronázott királya és törvényesen összehivott országgyűlése gyakorolják. "3. §. A Magyarország erdélyi területén lakó honpolgárok országgyűlési képviseltetését illetőleg, a képviselők választásáról ideiglen rendelkező 1848. évi kolozsvári Il-ik törvény czikk, a törvényhozás további intézkedéséig, érvényben marad. S mindazon teendők, melyek az említett törvényczikkben, s az annak 10-ik §-a értelmében 1866-ik évi januárius 10-én kibocsátott kormányszéki utasitásban, az erdélyi királyi kormányszéknek voltak fentartva, ezentúl a belügyminiszter hatásköréhez fognak tartozni. 4. §. Az erdélyi határőrség megszűntével köz-törvényhatósággá alakult Naszód vidéke e minőségben meghagyatván, a magyar országgyűlés képviselőházába az 1848-ik évi kolozsvári Il-ik törvényczikk szerint választandó két képviselő küldése jogával ruháztatik fel, s éhez képest az erdélyi területben" képviselők összes száma 75-re emeltetik. M'. A magyarországi főrendiházban, az 1848-ik évi pozsonyi VII-ik törvényczikk 1-ső §-ában foglalt tagokon kivül, az erdélyi vármegyék, Fogaras és Naszód vidékek, s a székelyszékek főispánjai, főkapitányai és főkirálybirái, úgyszintén a szászok ispánja (comes) is, üléssel és szavazattal bírnak.
