Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-244
270 CCXLIV. SZÁM. e téren károsított fél a másnemű perekben használható perorvoslatok érvényesítésében különben is korlátozva van. 2-szor. Azon peres ügyekre nézve, melyeknek kimenetele a fó'eskü letételétől függ. Indokolásul elégnek tartja a bizottmány utalni a vallási és erkölcsi érzületet sértó' azon hátrányos eshetőségre, ha két egyező Ítélet folytában főesküt tett félnek ellenfele a harmadfokú bíróság ítélete által az esküvel erősített tényállás ellenkezőjére való hitletételre bocsájtatnék, miből mindannyiszor szükségkép hamis esküt tárgyazó bűnvádi eljárás keletkeznék. A perek e két nemére tehát a bizottmány a harmadfokú bírósághoz való felebbvitelt birtokon belől ja vall ja megengedendőnek. Ezen, a képviselőház által kitűzött főbb irányelvekre nézve előterjesztett észrevételein kívül még: a) a törvényjavaslat azon rendelkezése, mely szerint a szavazó birák egyszersmind előadók is, nem csak azon irányban találkozott a bizottmány aggodalmával, hogy az ítélő birák közötti egyensúly a peres ügynek az előadó egyik biró általi tüzetesb tanulmányozás által a részrehajlatlan eldöntést veszélyezőleg megzavartathatik, hanem sajnálattal látta nehezítve a törvénykezési téren való hasznos működését alapos törvény tudományú s köztiszteletben álló oly férfiaknak, kikre nézve az előbbre haladott korban is meglévő teljes bíráskodási képesség mellett a perek előadása csak erőltetéssel és az igazság kiszolgáltatás késleltetésével megoldható feladatot képezne. Midőn e nézetekből kiindulva ajánlja a bizottmány az igazságügyminiszter által készített eredeti törvényjavaslatban foglalt azon eszme kimondását, hogy méltánylást érdemlő körülmények figyelembe vétele mellett az igazságügyminiszter a bíróságok egyes tagjait az előadástól hosszabb-rövidebb időtartamra felmenthesse ; a többiben tekintve a perrendtartás ideiglenességét egy oly messze menő és tetemes költséget igénylő intézkedési-, mely a perek előadását az azokbani bíráskodástól elkülönző eljárás által feltételezett szaporítását tenné szükségessé a bíróságok személyzetének annál kevésbé kívánja javaslatba hozni, mennél inkább talál megnyugvást azon reményben, hogy az ügyrendtartásban akképen fog a perek előadása és azokbani bíráskodás szabályoztatni, hogy a per előadója azon ügyben szavazattal ne birjon s az előadás napján az előadó egyéb perek tárgyalásában való részvételtől felmentessék. b) Nagy súly fektet a bizottmány a bíróságok által hozott ítéletek szabatos hitelesítésére, és minthogy a törvényjavaslatban az világosan fel nem említtetik, javallja, hogy ugy mint az ítélethozatal annak hitelesítése is zártülésben s az Ítélethozatalában befolyt birák jelenlétében történjék. c) A végrehajtást szenvedő félre nézve aránytalanul sujtónak tűnt fel a bizottmány előtt a törvényjavaslat azon intézkedése, hogy ingatlanok, a mennyiben a törvény szerint együvé tartoznak vagy a telekkönyvi szabályok szerint elválaszthatlan egészet képeznek, együtt foglaltatnak le s bocsáttatnak árverés alá ; miután tehát a bizottmány a végrehajtató azon alapos jogosultságát, hogy követelése erejéig teljes kielégítést nyerjen eléggé biztosítottnak tartaná, ha a marasztalt ingatlan birtokának oly aránylagos része vétetnék végrehajtás alá, mely a nyertes fél követelésének fedezésére elégséges ; a törvényjavaslatnak ez utóbbi értelemben leendő megváltoztatását csupán azért tartózkodik javaslatba hozni, mert ez a telekkönyveknek részletesebb időt s költséget igénylő átdolgozása nélkül csak sok nehézségekkel mutatkozik kivihetőnek, és mert a törvényjavaslat az eddig divatozott eljárásWtartása által a végrehajtást szenvedő fél sorsát nem súlyosbítja, Ezen átalános nézetek megállapítása után a bizottmány a törvényjavaslatot szakaszonként részletes tárgyalás alá vévén, a törvényjavaslatban foglalt rendszer és elvek keretén belül következő módosításokat, illetőleg kiegészítéseket hoz javaslatba : az 1-sd §. végén uj bekezdéssel jön : „ AJ kivételes bíróságokról a 22-től 28-ig terjedő §§-ok rendelkeznek." Az 5-dik §. harmadik és negyedik szava közé e szó : „rendszerint" igtatandó. A 6-dik §. végéhez és pedig folytatólag következő szavak jönnek : „és annak a királyi itélő
