Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-234

194 CCXXXIV. SZÁM. Felfedező eskü. Esküre való jelentkezés Az eskü letétele. Eskületételi jegyzőkönyv, Halál általi hitelesítés. 238. §. Ha valaki okiratokat, adósságokat vagy értéket tartozik felfedezni : erre az ellenfél kérelme folytán azzal a hozzáadással köteleztethetik, hogy bemondása valóságát esküvel kell bizonyitnia. Az ilyen kérelem, à mennyiben nem önálló kereset tárgyát képezi, alkereset alakjában nyújtandó be, külön jegyzőkönyvben tárgyalandó és végzésileg döntendő el. Ha a biróság a kérelemnek helyt adott : alperesnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejűleg kitűzendő' határnapon tegye le ; különben az, a mit az ellenfél a felfedező' eskü tárgya iránt előadott, valónak vétetik. E végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet, s a jogérvényes határozat bekövetkeztéig a főügy tárgyalása függőben hagyandó. 239. §. Azon fél, kinek az Ítélet folytán esküt kell tenni, tartozik az első vagy másod biróság ítéletének jogerejüvé válta ntán, vagy ha a per a harmad bírósághoz is felvitetett, a harmad biróság Ítéletének kézbesítése után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni s azon az esküt letenni; különben ugy tekintetik, mintha nem bizonyított volna. 240. §. Az esküt személyesen, és a mennyire a körülmények engedik a per bírósága előtt kell letenni. Fontos oknál fogva a biróság a félnek megengedheti, hogy az esküt hasonló fokú más biróság előtt tegye le, mely ez iránt hivatalból megkeresendő. Végre betegség vagy más akadály esetében a biróság a fél kérelmére egy birói tagból és egy tollvezetőből álló küldöttséget bizhat meg, hogy az esküt letétesse. 241. §. A biróság az esküre kötelezettnek ellenfelét az eskü letételére kitűzött határnapról értesíteni tartozik. Az ellenfél elmaradása miatt azonban az eskütétel el nem halasztathatik. 242. .§. Mielőtt a fél eskütételre bocsáttatnék, a bírónak meggyőződést kell szerezni arról, hogy az az esküminta értelmét tökéletesen felfogta. E végből az eskü szavait előtte olvassa fel, s ha szükséges, magyarázza meg ; egyszersmind pedig az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire figyelmeztesse. Az eskütétel módját s ünnepélyességét az ügyviteli szabályok határozzák meg. Felek kik az eskütételtől saját hitelveik szerint törvényesen felmentvék, ünnepélyes bizonylást tartoznak eskü gyanánt letenni ; mely azonban foganatára nézve a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő. 243. §. A biróság az eskü letételéről jegyzőkönyvet visz, abba a letett eskü tartalmát szóró] szóra beigtatja, végre a jegyzőkönyvet mind a bíró, mind a fél sajátkezüleg aláírja, vagy ha az utóbbi írni nem tud, két tanú előtt kézjegyével ellátja. 244. §. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen oda Ítéltetett, az ítélet hozatala előtt v&gy után meghalt : a biróság az érdekeltek kérelmére az ellenfél meghallgatása után végzéssel döntse el: vajon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az az elhalt fél által letettnek tekintendő. Az eskü letettnek csak azon feltétel alatt tartathatik, ha a fél arra személyesen vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánlkozott s egyszersmind kijelölte azon ténykörülményeket, a melyekre meg akart esküdni. Az e kérdésben hozott végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet.