Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-228

CCXXVIII. SZÁM. 149 228. szám. (CXV. ÜLÉS, 483. JEGYZŐKÖKYVI PONT.) • Törvényjavaslat f az úrbéri örökváltságokért orsaágos alapból adandó megtéritésről. Az 1848-ik évi XII. t. ez. 9. §-ának alapján rendeltetik: i.§. Mindazon községeknek és volt jobbágyoknak, kik az úrbér, vagy azt pótló szerződések alapján akár készpénz-, akár pedig természetbeli adózásokból állott úrbéri szolgálataikat az 1840. évi VII. t. ez. kihirdetése után, úrbéri Örökváltsági szerződések mellett, 1848. évi május 1-éig megváltották: az ilynemű szerződéseken alapuló váltságtőke az alábbi 5-ik §-ban megállapított mérv szerint az országos alapból megtérittetik, ha különben azon szerződések mind lényeg, mind alak tekintetében az 1840. VII. t. ez. 9-ik §-ban foglalt kellékeknek megfelelnek. 2. §. À megtérités tárgyát képezik : az úrbéri Örökváltsági szerződés értelmében lejárt s tényleg befizetett tőkerészletek, melyek után azonban kamat nem jár. Ellenben a megtérités nem terjed ki: azon tőkerészletekre, a melyek az országos alapból eddig már kárpótoltattak. 4. §. Ezen országos megtérités egyedül csak az 1848. IX. t. ez. által megszüntetett, tisztán úrbéri természetű szolgáltatások és adózások után jár; azért, ha az örökváltsági szerződésekkel a községeknek vagy egyes jobbágyoknak nem úrbéri természetű földek, vagy földesúri jogok is adattak át: az urbériségekre eső összeg az örökváltsági szerződés alapján, s ha ez nem volna lehetséges, nyomozás utján a váltságtőke többi részétől elktilönzendő. 5. §. A megtérítendő összeg kiszámításánál azon elv szolgál irányadóul, hogy az egyenlő legyen azon kárpótlási összeggel, a melyet az illető urbériségekért, ha ezek meg nem váltattak volna, a volt földesúr vehetne az országos alapból igénybe.