Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-223
142 CCXXIII. SZÁM. törlesztési járadékokat az ország pénztárába befizetni köteleztetnek, egyszersmind pedig megállapíttatik az időpont, a melytől az uj viszony kezdődik, s kijelöltetnek azon birtokrészletek, a melyek az ország közvetítése mellett megállapított összegnek jelzálogául fognak szolgálni. Ilyen esetben a telekkönyvi bejegyzés a fentebbi 9. §. szerint eszközlendő, illetőleg a korábbi bejegyzés átalakitandó. Hasonló átváltoztatás eszközölhető azon váltságtartozásokra nézve is, a melyek nem egyességen, hanem jogérvényes ítéleten alapulnak. Mindkét esetben az ilyen átváltoztatás a kormány részéről csak akkor tagadható meg, ha a váltságtartozás Összege a jelzálog értéke által fedezve nem volna. 17. §. Mindazon tartozások, a melyek a jelen törvény értelmében eszközlendő szőlőmegváltásokból eredni fognak, valamint a korábbi szerződéseken vagy Ítéleteken alapulók is, a mennyiben a megelőző §. szerint országos közvetítés alá vonatnak, az egyes váltságkötelezettekre egyénenkint vetendők ki, s ezeknek mindegyike szabály szerint csak a maga tartozásáért felelős. 18. §. A váltságtartozások felszámításának eszközlése végett, az igazságügyminiszter a szőlős vidékekre annyi biztost küld ki, a mennyi a felszámitási eljárás gyors befejezésére megkívántatik. • 19. §. • A kiküldött biztos felhívást intéz a váltságdíjra jogosítottakhoz és az arra kötelezettekhez, hogy a mennyiben közöttök a tartozás végleges megváltására nézve egyesség jött volna létre, vagy idő közben azt létre hozhatnák, a megkötött egyesség bemutatása, ilyen nem létében az egyesség megkísérlése, s ha az nem sikerülne, egy-egy választott bíró választása végett bizonyos határnapon személyesen vagy törvényes meghatalmazottjaik által előtte jelenjenek meg. 20. §. A kitűzött határnapon a bizfcos a netalán idő közben a felek közt létre jött egyességet hitelesiti és a további eljárás alapjául följegyzi, ilyen nem létében a tartozás mennyiségének és árának átlagára nézve, a felek által előadott adatok alapján az egyességet megkísérli, s ha nem sikerül, egy részről a jogosítottat vagy jogosítottakat, mint egyik felet, más részről a kötelezettet vagy kötelezetteket, mint másik felet, utasitja, hogy azonnal egy-egy bírót válaszszanak. 21. §. A megjelent felek által a meg nem jelentekre nézve is kötelezőleg megválasztott két biró az általok választott elnökkel képezi a választott bíróságot, mely e törvény értelmében s annak alapján kiadandó miniszteri utasítás szerint a vidék összes váltságdíj]'ogosittottaira s kötelezettéire nézve a váltságdijakat megállapítja. Ha a jogosítottak vagy kötelezettek a kitűzött határidőben bírót nem választanának, vagy ha a választott bírák az elnök személyére nézve megegyezni nem tudnának : az eljáró biztos a mulasztó fél részére birót, illetőleg elnököt nevez. • • 22. §. Ha az ekkép megállapított váltságdíjban mindkét fél megnyugszik, e váltságdíjnak felszámítása, illetőleg egyénenkinti felosztása lesz ugyanazon választott biróság által eszközlendő. Ha azonban egyik vagy másik fél a váltságdij megállapításával, illetőleg annak egyénenkinti felosztásával meg nem elégednék, ez esetben felebbezéssel élhet.
