Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-21 - 1865-22

74 XXII. SZÁM. Fiume a tengermellékkel nem szűnt meg Horvátország alkatrészét képezni az által, hogy közigazgatásilag a megszüntetett dalmát-, horvát- és sziavon helytartóság helyett a többi Horvát- és Szlavónországgal a közös m. kir. helytartótanácsnak rendeltetett alája. Most tehát, midőn Magyarországgal egy uj szövetségi szerződés kötéséről van szó, e viszonyt az egész területre, az Összes háromegy királyság mindannyi alkatrészeire nézve egyenlő módon kell megállapítni. A remnybeli (virtuális) terület tekintetében Dalmáthon nem lehet vitatárgy a két királyság közt, miután az Horvátországnak egyenesen bölcsője vala s ugyanannak nagy része egyenesen Horvátország alkatrészét képezé. Muraközt illetőleg elismerjük, hogy az több század óta Magyarország, nevezetesen Zalamegye alkatrésze, s hogy a 42. czikk, tekintettel Horvátország előbbi birtokára, a háromegy királyság egyedül virtuális területébe fog] alá. Területi tekintetben tehát a háromegy királyság és Magyarország érdekei és jogai nem •csak hogy ki nem zárják egymást, sőt még azonosok azon oknál fogva is, mivel a háromegy királyság területi határa által egyszersmind a magyar korona területi épségéhez tartozik. Ily értelemben fogták föl a régibb magyar országgyűlések is a háromegy királyság területi épségét, miért is mindig azon voltak, hogy újból csatoltassanak és kebleztessenek a háromegy királysághoz ugyanannak azon területi alkatrészei, melyek tőle idők folytán elszakíttattak. Mi szintén a jelenlegi magyar országgyűléstől reméljük, hogy e részben elődei nyomdokait követvén, támogatni fogja képviseletünket, hogy Dalmáthon visszacsatoltassék s a katonai őrvidék bekebleztessék a háromegy királyságba. Az autonómiára nézve föl vagyunk jogositva kijelenteni, hogy a fölhozott ügyekben, melyekben a háromegy királyság föntartá magának a törvényhozást és kormányzatot, nem lehet szó közte és Magyarország közt se szövetségről, se érintkezésről, mert meg vagyunk győződve, hogy az akkora autonómia, s a megfelelő költségvetés nélkül, a háromegy királyság nem Őrizheti meg saját nemzeti egyediségét. Másfelől meg vagyunk győződve arról, hogy a tisztelt magyar küldöttség maga is be fogja látni, hogy oly kapcsolat, milyenben közTetlenül az 1848-ik év előtt állott a háromegy királyság, nem csak nem felel meg az Ő nemzeti szükségleteinek, hanem hogy ha megujittatnék a két királyság közt, mindkettőjük kárára, csak ujabb s még veszedelmesebb összeütközésekre szolgáltatna alkalmat. Azonban, ha ez ügyekben nem is lehet szó szövetségről és érintkezésről a háromegy királyság és Magyarország között, vannak még oly államügyek, melyekben a háromegy királyság kész a közös szükség és érdekhez képest Magyarországgal szorosabb államjogi kapcsolatba lépni, mely közös törvényhozásban és ehhez képest szervezett kormányzatban állapittatnék meg, oly államügyekre szorítva, melyeket a szövetségi szerződés közelebbről fog meghatározni. Azonban ez államügyek, melyekre nézve Magyarország és a háromegy királyság közt kapcsolatról lehet szó, nem határozhatók meg mindaddig, mig a magyar korona országainak és tartományainak államjogi viszonyai az összes monarchia irányában meg nem állapíttatnak. S miután a háromegy királyság ezen viszonyok megállapítását a felhozott okokból a magyar korona mindannyi országait és tartományait egyaránt illető ügynek tekinti, ennélfogva az országgyűlés ezen küldöttségének meghagyá: bocsátkozzék érintkezésbe a tisztelt magyar küldöttséggel a nevezett országok- és tartományoknak az összes birodalomhoz való viszonyai rendezése tárgyában. Ez államjogi kérdések, felfogásunk szerint, t. i. az, a mely a háromegy királyság és Magyarország közti viszonyt illeti, és a mely a magyar korona országainak és tartományainak viszonyait az összes monarchiához tárgyazza, oly szoros kapcsolatban állanak egymással, hogy egymástól különváltan teljesen nem oldhatók meg. Mert előbb mintsem a magyar korona országai- és tartományainak viszonyai a monarchiához rendeztetnek, a háromegy királyság és Magyarország közti szorosabb kapcsolat tárgya nem található meg, se meg nem állapítható. Épen ez okból azt tartjuk, hogy szükséges és czélszerü, hogy mindkét országos küldöttség, miután a 42. czikk fölhozott két pontja iránt megegyeztek, a másik áliamjogi kérdésre menjenek