Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-16

40 XVI. SZÁM. tójának uralkodásától kezdve folytonos gyakorlat által a nemzet életébe szövődött, s az 1848-ki törvények, midőn az ország közkormányzatának alakját megváltoztatták, a nélkül, hogy azt ezen ősi intézménynyel összhangzásba helyezték volna, oly elvi ellentétet alapitottak meg, melynek megoldása csak a legbehatóbb tanulmányozás és komoly megvitatás alapján várható. Óhajtjuk tehát, hogy az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők ez állapotok rendezését kiváló figyelmük tárgyává tevén, tanácskozásaik eredményét Élénkbe terjeszteni sürgős feladataik közé sorolják. Okvetlen szükséges továbbá, hogy a nemzetőrségről szóló XXII. törvényczikk eltöröltessék, miután létezésének rövid idő tartama alatt a nép fölösleges terheltetését s a békés foglalkozástóli elvonatását okozta, czélját pedig — a közbiztonság föntartását — tévesztve, ép ellenkező irányban gyakokorolta hatását. Kívánatos ezenkívül, hogy az 1848-ki törvények mindazon határozmányain melyek Általunk eddig foganatosítva nem lettek, annak idején gondosan átvizsgáltassanak, miután azok világrenditő viszonyok nyomása alatt keletkezvén, a rögtönzés jellegét viselik magokon ; mit az elmélet feltüntet és a gyakorlat még azoknál is megerősít, a melyeknek foganatba vétele, mint p. o. a választási törvényét két izbén megkísérelve lŐn. Ezekből önkényt foly, hogy e törvényeknek a jogfolytonosság alapján igénybe vett tettleges helyreállításába, azoknak szorgos átvizsgálása, a tényleges viszonyok igényeihez leendő idomítása, a tapasztalás tanúságához mért tökéletesbitése előtt fejedelmi hivatásunk érzetében nem egyezhetünk. Nem pillanatnyi megnyugtatás, hanem állandó czélszerű intézkedések létrehozatala fekszik atyai szivünkön, és a közszolgálat különböző ágai jövendő rendének megállapítása előtt a létező szerkezetet felbomlásnak indítani, az államgépezet kerekeit zavarba hozni, egy ideiglenes állapotot a másikkal felváltani, s ez által a csillapodni indult kedélyek nyugalmát szélesebb körben megingatni, uralkodói tisztünk és összes népeink irányábani kötelmeink egyiránt tiltják. Az országosan egybegyűlt képviselők magok is érzik ez átmenet nehézségeit, s azok irányában a szigorú törvényesség helyett a körülmények méltányos figyelembevételét helyezik kilátásba. Tőlük iügg elősegiteni alkotmányuk helyreállítására irányzott atyai törekvéseinket, ha e méltányosság fokozott mérvét a jelen állapotok bírálata körül is alkalmazni hajlandók. Nálunk senki sem érezte inkább azon nehézségek és akadályok súlyát, melyek nem egy oldalról gördültek a kiegyenlítésnek Általunk kezdeményezett m-üve elé ; mégis öntagadással és szilárd eltökélléssel léptünk az ország bizalmának lelkesült nyilvánulásai között — e térre, melyen — hinni szeretjük — az országos főrendek és képviselők szívélyes támogatásával találkozni fogunk, már azért is, mert a siker dicsősége ép ugy, mint a felelősség terhe, Reánk és az országra egyiránt fog háramlani. A jogfolytonosság gyakorlati alkalmazásának a jelen redkivüli körülmények között csakis abban látjuk lehetőségét, hogy a törvények változtatása egyedül a törvényhozás jogosult tényezői közreműködése mellett eszközlendő országgyűlési megállapodások alapján történjék. Igazolja ezt a történelem, melynek lapjai nem egy példát hoznak fel a felől, hogy hason körülmények között, hasonló eljárás követtetett, mely példák követése annálinkább ajánlható, minél áthatóbb volt a rázkódtatás, melynek sajnos következményeit elháritani, közös törekvéseink feladatát képezi. Ekképen létre fog jöhetni az értesülés, ki fognak egyenlittethetni a nehézségek és rendeztethetni mindazon viszonyok, melyeknek, ha a jövendő bonyodalmak forrását végleg elrekeszteni akarjuk, tisztába hozatni és elintéztetni szükséges. Mélyen érezzük mi is a reánk háruló kötelmek súlyát, érezzük a királyi felavatásnak közjogi jelentőségét és a hitnek szentségét, melylyel a koronázott király fogadalmat tesz az alkotmány sértetlen megtartására. De épen azért, mert a koronázást nem tartjuk egyedül ünnepélyes szertartásnak, tartózkodunk oly törvényes határozmányok helyreállításától, melyek sértetlen fentartását eskünkkel erősíteni vallásos hitünk és lelkiismeretünk sugallata egyiránt tiltják. És ugy vagyunk meggyő-