Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-165
CLXV. SZÁM. 165. szám. (XCVII. ÜLÉS, 403. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Törvényjavaslat a szeszadóról. Az 1867. XVI. törvényczikk értelmében rendeltetik: i. §. Nagyobbszerü szeszfőzdék, melyekben t. i. az erjesztő edények összes űrmérete legalább is harmincz alsó-ausztr. akó, ha a szeszes italok liszttartalmu terményekből, répából, avagy czukorüledékből (mêlasse) állittatnak elő, a fogyasztási adót megváltás utján (átalányban) fizetendik. A liszttartalmu termények közé tartoznak : a burgonya, csicsóka, továbbá a gabonafélék és hüvelyes vetemények. 2. §. Az adómegváltás- vagy átalánozásnál irányadó a gyár termelési képessége. A pénzügyi hatóság a termelési képességet oly módon határozza meg, hogy azon esetben, ha szeszfőzésre : a) kizárólag vagy részben czukorüledék használtatik, az erjesztő edények űrméretének 2 / 3-át, b) ha pedig más anyagok használtatnak, az emiitett erjesztő edények összes űrméretének fel ét veszi alapul. A naponkinti termelési képesség az egész szeszfőzési idény alatt az akképen kiszámított űrméretnek minden osztr. akója után hét fok szesznyereményben (a 100°-u szeszmérő szerint) határoztatik meg. A mely szeszgyárban kizárólag nyers répa dolgoztatik fel, ott a szesznyeremény 6 fokkal vétetik fel az átalánozás alapjául, egy osztr. akó után. A keverő kádaknak (Vormaischbottiche) és a hütőbárkák kivételével mindazon edényeknek, melyek a czefrének élesztővel bekeverése és az erjedés kezdődése előtt czefretartányul szolgálnak, öszszes űrmérete, a naponkinti termelési képesség kipuhatolása tekintetéből alapul felvett erjesztő edényeknél legfölebb 20 százalékkal lehet több ; azon esetben pedig, ha azok összes űrmérete még ezen nagyságot is fölözné, a fölös nagyság fele része a naponkinti termelő képesség alapjához hozzá számítandó. • 4. §. A czeíremelegitő csak azon esetben nem vétetik erjesztő edénynek, ha a szeszfőző készülékek kiegészítő részét képezi, ha alszesztartóval (Lutterbehälter) el van látva és űrmérete nem nagyobb, mint a mennyi a kazán egyszeri és akképeni megtöltésére szükségeltetik, hogy a kazánnak legalább is egy negyed része üresen maradjon.