Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-153

CLIÍÍ. SZÁM. 385 153. szám. • (XCIV. ÜLÉS, 390/1. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a nméltóságú főrendiház 1868-ik évi május 29-én tartott XCIIL üléséből kiküldött közlekedésügyi bizottságnak a Zákánytól Zágrábig é» Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak, valamint a magyar éjszak-keleti vasút épitése tárgyában. % A bizottság az ország közóhajtásával megegyezőleg a fiumévali összeköttetés első részének mielőbbi kiépitése, valamint Buda-Pestnek Miskolczczal egyenes vonalban leendő összeköttetése szükségét és fontosságát átlátva, mindaz ezen vonalakra vonatkozó törvényjavaslat és építési szerződésnek, mind pedig a buda-fmmei vasútvonal zákányi kiágazási pontjának Zákányból Nagy-Kanizsára leendő áttétele, s a zágráb-károlyvárosi pályaszakaszának kisajátitása tárgyában, valamint Gyöngyös és Eger városoknak a hatvan-miskolczi pályávali összeköttetése iránt hozott határozati javaslatoknak változás nélküli elfogadását a nagyméltóságú főrendiháznál javaslatba hozza ; azonban nem hallgathatja el: hogy a képviselőház központi bizottságának azon kifejtett nézetét, miszerint „nagyobb mérvű építkezések kivitelénél a nyilvános csődhirdetés czélirányosnak s hasznosnak nem bizonyodott" ily atalánosságban, és mint egy jövőre követendő szabály gyanánt el nem fogadhatja, és a jelen esetben is a nyilvános csődhirdetést csupán azért véli mellŐzhetőnek, mert a pénzügyminiszter ő nagyméltóságának a bizottság előtt tett nyilatkozata szerint nem csak teljes nyilvánosság tartatott szem előtt, de számos ily nagyobbszerü építkezések kivitelére altealmatos társulatok és egyesek maga idejében ajánlataik beadására szólittattak, és ezen eljárás által a nyilvános csődhirdetés lehetőleg pótoltatott. Továbbá felhivandónak véli a kormány figyelmét arra, hogy rövidebb pályáknak külön társulatok általi kezelése a közlekedést megakasztja, miről az ország az 1867-iki termesztmények kivitelénél sajnosán meggyőződött, s ennélfogva a hatvan-miskolczi vonal annak idejében egy azzal összeköttetésben levő vagy leendő nagyobb vasúti vállalatnak lenne a lehető legkedvezőbb feltételek mellett átadandó, és ezzel együttesen kezelendő. A főrendi bizottság másod sorban a magyar észak-keleti vasút engedély-okmányának tervezetét, és ugyanezen vasútra vonatkozó törvényjavaslatot és határozati javaslatokat vette tárgyalás alá, és mindenekelőtt a vonalak, melyeknek nagy része időszakonkint vizáradások által elborított tereken vezettetni terveztetik, czélszerűségéről, és mértföld számuk szerinti kiterjedéséről, valamint arról is, miként véli a kormány a képviselőház határozati javaslata értelmében a vasút bodrogközi részét a vizáradások rombolásai ellen biztosíthatni ? kivánt magának a részletes térképek és átmetszeti füzetek megtekintése és tanulmányozása által biztos tndomást szerezni, minthogy azonban a részletezett térképek és füzetek még kiállitva nem levén, ezeknek birtokába nem juthatott, a bizottság tökéletes megnyugvásával nem hozhat a felett ítéletet : vajon a vonalak, a mint az engedélyi tervezetben felsoroltatnak, a helyi és ország érdekeit tekintve, kifogás alá nem esnek, sőt ezen kérdést jelenleg az elő-