Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-152
CLII. SZÁM. 383 A földtér kisajátítását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágányu kiterjedésre tartoznak ugyan saját költségökön eszközlem ; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a minisztérium czélszerünek itélendi a terület kisajátítását már most két vágányu vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. s. §. Mihelyt a 2-ik §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az mértföldenkint 120,000 osztr. ért. frt nyers jövedelmet mutat föl, az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állam kamatbiztositását többé igénybe nem veszik, azonnal és minden kártalanítás nélkül kötelesek az illető vonalon egy másik vágányt letétetni; azonban az állam-kamatbiztositék igénybe vételének ideje alatt, a forgalom növekvése esetében, a minisztérium bármelyik vonalon kivánhatja a második vágány előállítását, mely esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapíthatni. 9. §. A vitel- és szállítási díjszabásra nézve az államkamat-biztositás igénybe vételének egész ideje alatt a kormány döntő befolyást gyakorland ; árfelemelés az engedélyesek által azután is csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. 10. §. Az itt engedélyezett együttes vasúti vonalakra megnyitásuk napjától számítva az engedély tartamáig, minden évre mértföldenkint harminczhatezer hatszáz (36,600) és törlesztési részlet fejében ötszáz (500), összesen tehát harminczhétezer száz (37,10ü) forint tiszta jövedelmet ezüstben az engedélyeseknek akképen biztosit az ország, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fenebbi biztosított összeget el nem éri, a hiányt pótolni tartozik. Azon összegek azonban, melyeket az ország az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint egj évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők» 11. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyezett és jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonvételébe, birtokába veszi különösen a pályaterületet és földjét, a föld- és miimunkálatokat, a föl- és alapépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint : forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, Őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelménynyel, bútorzattal, ingó- és ingatlansággal együtt. Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya harmincz év után lehető beváltásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek, és ezek kamatainak visszatérítése után tulajdonosai maradnak az engedélyesek, mind a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalapnak, és akünlevő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi hozaátartozandóját képezni. 12. §. Mielőtt e törvényben engedélyezett vasút épitésére az országgyűlés által beczikkelyezendő és Ő felsége által szentesítendő engedélyokmány az engedélyt szorgalmazók részére, a márczius 4-kén 49*
