Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-7

12 VIL SZÁM. vedékek, mig alkotmányos utón meg nem változtatnak, a fenálló törvények értelmében szedetnek be» Az államadósság a birodalmi tanács ellenőrzése alá van helyezve. 11. §. A törvényhozás azon tárgyai, melyek a magyar koronához nem tartozó minden királyságot s országot közösen érdekelik, az 1860-iki mindszenthó 20-kán kelt diploma III. czikkelye szerint, a magyar korona országaiból küldött tagok nélkül alakult birodalmi tanács alkotmányos hatásköréhez tartoznak. Ezen szűkebb birodalmi tanácshoz tartoznak tehát a 10. §-ban elősorolt ügyek kivételével mindazon törvényhozási tárgyak, melyek a szűkebb birodalmi tanácsban képviselt országgyűlések számára országszabályzatok által világosan fenn nem tartvák. Ugyan ez áll egyes országgyűléseknek föntartott azon tárgyakra nézve is, melyeknek kö •zös tárgyalását az illető országgyűlés inditványozza. Ha a szűkebb birodalmi tanács s az abban képviselt egyes országgyűlés között, az elsőnek a közös ügyekben illetőségére nézve kételyek merülnének föl, azok iránt a szűkebb birodalmi tanács indítványa folytán a Császár határoz. 12. §. A törvényjavaslatok kormányi előterjesztésekként kerülnek a birodalmi tanács elé. Szintúgy ennek is jogában áll a hatásköréhez tartozó tárgyakban (10. és 11. §.) törvényeket javaslatba hozni. Ily törvényekhez mindkét ház beleegyezése s a Császár szentesítése szükséges. 13. §. Ha oly időben, midőn a birodalmi tanács egybegyűlve nincs, annak hatásköréhez tartozó valamely tárgyban sürgős intézkedések teendők, a minisztérium a történt intézkedés okait s eredményeit a legközelebb következő birodalmi tanács elé terjesztem köteles. 14. §. Arra, hogy az összes, illetőleg szűkebb birodalmi tanács valamely határozata érvényes legyen, mindkét házban a jelenlevők átalános szavazattöbbsége szükséges. Oly indítványokra nézve, melyek ezen alaptörvényben eszközlendő változtatásokra czélzanak, mindkét ház két harmadának szótöbbsége kívántatik. 15. §. A követek házának tagjai választóiktól utasításokat nem fogadhatnak el. 16. §. A birodalmi tanács minden tagja szavazási jogát csak személyesen gyakorolhatja 17. §. A követek házába valamely országból küldött tagok hivatása megy szűnik azon napon, melyen az illető országban uj országgyűlés lép egybe. E tagok azonban a követek házába újra megválaszthatok. Ha valamely tag meghal, vagy személyes képesítését elveszti, vagy a birodalmi tanács tagjakénti működésében tartósan gátoltatik, uj választás eszközlendő. 18. §. A birodalmi tanács elnapolása, valamint a követek házának feloszlatása a Császár rendelete folytán történik. Föloszlatás esetében a 7-dik §. szerint uj választások eszközlendők. 19. §. A miniszterek, udvari korlátnokok s a központi kormányszékek főnökei minden tanácskozásban részt vehetnek, előterjesztvényeiket személyesen vagy küldötteik által támogathaják. Kívánságukra mindannyiszor meghallgatandók. A szavazásban csak akkor vehetnek részt, ha valamely ház tagjai közé tartoznak. 20. §. A birodalmi tanács mindkét házának ülései nyivánosak. Mindegyik háznak azonban jogában áll, a nyilvánosságot kivételesen kizárni, ha ezt az elnök, vagy legalább tiz tag kívánja, s a ház a hallgatóság eltávolilása után, zárt ülést határoz. 21. §. Az ügyvitel s a két ház egymás közötti kölcsönös érintkezésének részletesb rendjét az iűgyrendtartás szabályozza. Hogy ezen hiteles magyar fordítás a német nyelven ezer nyolczszáz hatvanegyedik évi febTuár hó 26-án kibocsátott legfelsőbb nyiltparancs és az azzal egyidejűleg megjelent birodalmi képviseleti alaptörvény eredeti szövegével tökéletesen megegyezik, ezennel bizonyítom. Kelt Bécsben, Auszt-