Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-137
CXXXVII. SZÁM. 283 I. melléklet a 137-ik számhoz. * ' Méltóságos főrendi ház ! Mindazon fontos kérdések között, melyeknek megoldására a törvényhozás van hivatva — égető szükségénél és felette kényes voltánál fogva — egyik a nevezetesebbek közöl : a nemzetiségi kérdés. így fogta fel ezt az egész nemzet, s épen ezen indokból találta szükségesnek nemes Abaujvármegye közönsége is azon feliratának másolatát, melyet a képviselőházhoz folyó év február hava 17-én e kérdésre nézve felterjesztett, velünk közleni. Ugyanazon nézettől vezéreltetve, elutasithatlan kötelmünknek ismerjük, az idézett felirat tartaltalmát, lényegileg saját meggyőződésünkkel is megegyezőnek nyilvánitani s erre nézve mindazt, a mit a testvér nemzetiségek megnyugtatására — hazánk állami egysége s a kormányzat gyors és pontos folyása veszélyeztetése nélkül — megadhatónak vélünk, részletezve a méltóságos főrendi ház figyelmébe ajánlani. Ezekhez képest: Óhajtjuk, hogy más ajkú testvéreink, anyanyelvük szabad használatára féljogosittatnak azon határokig, à meddig azt a kormányzat gyors és pontos folyása engedi és annak akadályul nem szolgál," de hazafiúi elutasithatlan kötelmünknek tartjuk nyilvánitani, miszerint állami jogokat engedélyezni, melyek később territoriális igényekre és ebből következtetve, foederalistikus reményekre nyújthatnának alkalmat, és nem csak hogy a nemzetiségi vágyakat meg nem nyugtatnák, sőt ellenkezőleg a további viszály alapját vetnék meg, valamint Szent István koronája birodalmának egységét és nemzetiségünket veszélyeztetnék, mi is a legnagyobb bün volna mit elkövethetnénk, mind a birodalom, mind pedig nemzetiségünk biztonsága ellen. Ezt pedig megvédeni jogosít minket azon körülmény, hogy a magyar nemzet alakította meg Szent István birodalmát, s főleg az is, hogy 18 évi szenvedések árán — kiválólag a magyar nemzet tartotta fen. Jogosit továbbá azon körülmény, mely szerint nem létezik állam, hol töredékek állami jogokat gyakorolnának, még a szabad észak-amerikai államokban sem ; sőt mindenütt csakis azon nemzetiség gyakorolja az államjogokat, mely azon birodalmat alakította, és annak nevet adott. Schweicz például nem felhozható, mert az már kezdetben foederalistikus alapon alakult, holott a magyar birodalom, mint más európai államok a hóditás alapján létesíttetett. Továbbá okulva a multakon, midőn más ajkú polgártársainknak szabad földet adtunk, birtokos társainkká emeltük és minden polgári jogokban egyenlően részeltettük, s mégis a nemzetiségek nagy részének rokonszenvét megnyerni képesek nem voltunk, sőt ellenszenvük nyilván kitűnt, — a mint ezt a közelmúltban sajnosán tapasztaltuk, s jelenben is szomorúan tapasztalni kénytelenittettünk ; : — az önfentartási ösztön parancsolja, hogy óvatosak legyünk a jogok osztogatásában, ne hogy azon szomorú sorsra jussunk, hogy saját hazánkban — melyet legnemesbjeink véráldozatával és megtörhetlen hazafiúi állhatatosságunkkal megmentettünk — idegenekké váljunk, és elvégre ugy járjunk, mint a keleti vallású magyarok, kik saját hazájukban kénytelenek kérelmezni, hogy az Istent anyanyelvükön — magyarul imádhassák. Hisz vannak most is megyék és városok még, hol, ha a vármegye-házát és huszárjait nem látnók, azt kellene hinnünk, hogy a magyar birodalom területén kívül vagyunk, mert az utczán magyar nyelvvel még a feliratokból sem lehet eligazodni. Óvakodjunk mindenekfelett azon megbocsáthatlan mulasztásba esni, melyet Őseink elkövettek, midőn nemzetiségünk erősbülését elhanyagolták, sőt inkább igyekezzünk állami érdekek által jogosítva azt megerősíteni, mert számunkra egyedül csak ez nyújthat biztonságot, a mint azt a tapasztalat is igazolja.
