Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-112

CXII. SZÁM. 249 legott ott érhető' el, a hol az előzmények, a feltételek nem még csak teremtendők, hanem már is megadvák. Az ezen vonal mentében fekvő vidék legnagyobb része pedig az ipari és kereskedelmi sokoldalú kifejlődés oly magas polczán áll. miszerint a meglevő és felhalmozott javak csak is az értékesitésöket lehetitő alkalmas forgalmi szerek előállítását váriák, hogy megtizszereztetvén értékök a nemzetvagyon bő gyarapodása haladéktalanul bekövetkezzék. Átalánosan elismert igazság lévén pedig az is: hogy a közvagyonosodás előmozdítására misem hat jelentékenyebben, mint a mesterségek és muiparnak virágzása, és hogy ezek fejlesztésére ismét mi sem hat üdvösebben, mint az ipar-üzlet székhelyeinek belevonása vasúti hálózatokba ; bátran kimondhatjuk, hogy nincs tervezetben vasút, mely, tekintve, miszerint Buda-Pest után Pozsony és Soprony sz. k. városokban van a legtöbb iparüzŐ és miszerint vasutunk ezeken kivül még hat sz. királyi és számos egyéb kereskedő várost és mezővárost érint, ily rövid vonalon a muiparnak és kereskedelemnek annyi bölcsőjét és székhelyét szerencséltetné a vasúti összeköttetés előnyeiben, mint az épen általunk tervezett ; hogy tehát ez hazai pangó iparunk elodázhatlan istápolása és fejlesztése tekintetéből szerfeletti fontossággal bir. Észszerű nemzetgazdászat követeli, hogy a javak mennél egyenlőbb elosztást érjenek, és országos érdek kívánja, hogy ne fordulhasson elő eset széles e hasában, mikép a hon népének egyik része élelemben szűkölködvén, éhhalálnak legyen kitéve, miglen egy másik része a bőség fölöslegében úszva tesped ; hanem hogy mód találtassék a végleges ellentétek, a hiány és fölösleg kiegyenlítésére. Már pedig sajnos, miként évkönyveink lapjai mutatják, nem egyszer fordult még a legközelebbi multban, is elő, hogy a felvidék lakossága daczára industriosus szellemének és értékesíthető különösen erdészeti és bányászati javai nagy mennyiségének, a föld terméketlensége folytán a legnagyobb nyomor és éhségben szenvedett, mert megfelelő közlekedési eszközök hiányozván, a különben könnyű segély nem volt nyújtható. A mi vonalunk tehát, mely a nagy Csallóköz, a gazdag Mátyusföld és Soprony bortermő vidékeinek gabonájával rendelkezve egyszersmind ily viszás helyzetnek is mindenkorra véget vetni képes, a fenti tekintetből is okvetlen szükségesnek mutatkozik. Országos, és több mint országos, a nagy emberi család érdeke kivan ja ezen vonal létesítését azon oknál fogva is, hogy a gyógyei éjükről világhírű fürdők: Pöstj^én és Trencsin-Teplitz, melyek vonalunk mentében fekszenek, a szenvedő emberiségnek könnyen megközelíthetőkké váljanak. Országos érdekű továbbá ezen vonal honvédelmi és hadászati szempontból is. Mert Pozsonytól kezdve majdnem Trencsénig húzódván az úgynevezett „fehér és kis Kárpátok", egy ezek háta mögött elnyúló vasút ezen természeti védbástyák és azokon túl fekvő nyugoti és éjszaki határszélek sikerdus megvédést végtelenül könnyíti. Jelesen védelmi hadjáratnak természetes színhelye a határok vidékei lévén, misem lehet czélszerübb, mintáz ország határához közel eső és mégis egy hegyláncz által biztosan fedett vasútvonal, mely lehetővé teszi, hogy nagy seregek is könnyen és gyorsan a megtámadott határpontok bármelyikére vettessenek. Nem gondolható pedig vasút, mely ezen feladatnak oly mérvben felelne meg, mint épen a mi pályánk, mert a kedvező lejtviszonyok folytán a szállítandó terhek legnagyobb fokozását is megengedné. Ezen vonal dunáninneni része a pozsony-érsekujvár-komáromi vasút által, a dunántúli részén pedig a mosony-győr-komáromi vasút segítségével lesz hazánk első rangú várával és főh a disz err aktára val vasúti összeköttetésben a nélkül, hogy a vár közelsége miatt a hadi müveletek közvetlen színpadává válva, világforgalmi hivatásában hosszú időre megakasztathatnék. — Ezen összeköttetés tehát VOL álunk strategieus jelentőségét még inkább fokozza. Ezen vasút valamint a Dunán innen a Kárpátok, ugy a Dunán tul a Lajta vize által van véletlen megtámadás ellen biztosítva ; a Pozsonynál építendő álló híd pedig lehetségessé teszi a hadseregnek a Duna egyik részéről a másikra való átszállítását, mi honvédelmi tekintetből annál nagyobb fontosságú, mert Ausztriában Stadlaunál állandó hid kötendvén Össze a Duna két partját, a támadó ellenség ott hadműveleteit könnyen átteheti a Duna egyik partjáról a másikra, miglen -ez a mi hadseregünkre nézve, ha Pozsonynál álló hid nincsen, főleg téli időben teljesen lehetetlenné válik.