Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-6

VI. SZÁM. 7 6. szám. (iV. ÜLÉS, 25. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Mi Első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország, Lombardia és Veíencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodomeria és Illíria s Jeruzsálem királya stb. Ausztria főherczege ; Toskana és Krakkó nagyherczege ; Lotharingia, Salzburg, Stájer, Karántán, Krajna és Bukovina herczege ; Erdély nagy fejedelme ; Morvaország őrgrófja ; Fel- és Al-SIézia, Modena, Parma, Piaeenza és Guastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára her­czege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lau­sitz és Istria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Tríest, Cattaró és a szláv örgrófság ura ; a Szerbvajdaság nagy vajdája stb. ezennel tudtul adjuk mindenkinek : Miután dicső emlékű Elődeink bölcs gondossággal törekedtek fenséges Házunkban határo­zott alakú öröködési rendet megállapitani, a boldog emlékű VI. Károly császár O es. kir. apostoli Fel­sége által véglegesen és változhatlanul megszabott öröködési rend azon állami, alap- és házi törvény­ben lőn szabályozva, mely Pragmatica Sanctio nevezet alatt ismeretes, s különböző országainkban és tartományainkban, ezek törvényes országrendjei által elfogadva, fönnáll. Az állam- és népjogi szerződések folytán azóta nagyobbodott és erősödött ausztriai biroda­lom a meghatározott örökösödési rend és különféle alkatrészeinek a fönemlitett országok és tartomá­nyok jogaival és kiváltságaival öszhangzásba hozott oszthatlansága és elválaszthatlansága rendithetlen jogalapján, a rátódult veszélyeket és megtámadásokat, népeinek hűségére, ragaszkodására és vitézsé­gére támaszkodva, s az által hordozva, győzelmesen leküzdötte. Házunk s alattvalóink érdekében uralkodói kötelességünk azt hozza magával, hogy az auszt­riai birodalom hatalmi állását megőrizzük s annak biztosságára a világos és minden kétértelműség nél­kül megállapitott jogállapotokban és összetartó közreműködésben fekvő kezességet nyújtsunk. Ezen kezességet csak oly intézmények és jogállapotok nyújthatják teljes mértékben, melyek országaink és tartományaink történelmi jogérzelmének, azon fönn álló különféleségének, s a közöttünk létező oszthat­lan és fölbomolhatlan szilárd kapcsolat követelményeinek egyaránt megfelelnek. Megfontolván, hogy birodalmunkban a közös szerves intézmények és az egyetértő közreha­tás elemei, alattvalóinknak a törvény előtti egyenlősége, mindnyájoknak biztosított szabad vallásgya­korlat, állapot- és születéskülönbségtől független hivatalképesség, s a mindnyájukat egyaránt illető kö­zös katona- és adókötelezettség, a robot megszüntetése és a közbenső vámvonal eltörlése által öregbed­tek és megszilárdultak ; — továbbá tekintetbe véve, hogy az államhatalomnak az európai szárazföld minden országaiban központosítva léte miatt, a legmagasb államfeladatok közös ellátása birodalmunk biztosságára, s az egyes országok jóllétére nézve mulhatlanul szükségessé vált : — az országok* és tar­tományok közt korábban létezett különféleségek kiegyenlitése s alattvalóinknak a törvényhozás és köz­igazgatásban czélszertíleg szabályozott részvétele végett, a Pragmatica Sanctio alapján és hatalmunk teljességénél fogva állandó és visszavonhatlan állami alaptörvényül Önmagunk, valamint zsinórmérté­kül uralkodásbeli törvényes Utódaink elé, a következendőket határoztuk és rendeltük : I. A törvények hozásának, megváltoztatásának és megszüntetésének joga Általunk és Utó­daink által, csak a törvényesen egybegyűlt országgyűlések, illetőleg a birodalmi tanács közremunká­lása mellett fog gyakoroltatni, mely birodalmi tanácshoz az országgyűlések, Általunk meghatározott számú tagokat küldendnek.

Next

/
Thumbnails
Contents