Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-78
182 LXXVIII. SZÁM. Az emelvény két hátsó sarkán két-két szék helyeztetett el a segédlő négy püspök számára* A magyar hírnök elöl, az emelvény jobb sarkán állott fel. Az emelvénytől jobbra-balra a jelvény vivő országbárók, sail zászlóvivő állottak fel félkörben» 0 felsége a királyné mögött a főudvarmesternő, az országbiró neje, s a szolgáló két palotahölgy számára térdelő padok helyeztettek el. A püspökök, az ország báróitól a vánkosokkal együtt átvett koronázási jelvényeket az oltárra helyezték ; mire a m. kir. fókamarásmester a trón középső lépcsőjén a magy. kir. főlovászmester mellett helyt foglalt, az általa vitt jelvényt pedig, a szertartás további folyamában, a m. kir. fŐasztalnokmester vette gondjai alá. Ezek után ő felsége a király, a segédlő püspökök, a m. kir. főudvarmester-helyettes, a m. kir. főkamarás, és a m. kir. testőr kapitány kíséretében a főoltárhoz járult, melynek evangéliumi oldalán már előbb az ország herczeg-primása foglalt volt helyet, s ott a herczegprimás felé intézett főhajtás után, az oltár legalsó lépcsőjéhez vitt támlás karszékre leült. Ekkor a kalocsai érsek fönhangon elkezelvén a ,,Reverendissime páter postulat sancta mater ecclesia catholica" etc., a herczegprimás a pontificáléból elolvasta az intelmet. Mire ő felsége a király fölemelkedett, s a segédlő püspökök által az oltárhoz kisértetvén, az utolsó lépcsőn, az udvari szertartásmester által oda helyezett vánkosra letérdelt, a herczeg-primás által oda nyújtott feszületet megcsókolta, s mind a két kezét az evangéliumra tevén, az igazságosság és a béke esküjét letette, mialatt ő felsége kalpagját a m. k. főkamarás tartotta. Az eskü letétele után egy, az evangéliumi oldal legalsó lépcsőjén leterített szőnyegen — melyre az udvari szertartásmester három aranyszegélyű vánkost helyezett volt el — a föld felé hajtotta fejét király Ő felsége, mi közben a herczeg-primás a mind-szentek litániáját imádkozta térdelve. Litánia közben a herczegprimásnak a püspökök válaszoltak, szintén térdelve, egész azon versig: „Ut omnibus fidelibus defunctis" etc., melynél a herczeg-primás fölkelt, a püspöki pálezát baljába vette s folytonos ima között két keresztet vetett a vánkosok fölé hajlott király ő felségére. Ugyanezt cselekedték a térdelő püspökök is. A litánia és az ,,Oremus praetende Domine" ima végeztével, ő felsége a király, gyámolitva segédeitől, fölkelt, s ezek, nem különben a m. kir. főudvarmester-helyettes, a főkamarás és két szolgáló kamarás kíséretében, a felkenetésre való előkészülődés végett a főoltár mögé vonult, letette kezéből a kalpagot, s ieöltötte mentéjét s kardját. Visszatérvén nem sokára ugyanazon kísérettel, egy, a szertartásmester által az oltár felső lépcsőjére helyezett vánkoson térdre ereszkedett. Ekkor a herczeg-primás király ő felségének előbb a jobb karját, majd vállközét, folytonos ima közt a szent olajjal megkente ; mire ő felsége a kenet letörlése végett azon kísérettel, melylyel jött, ismét a főoltár mögé vonult, honnan ugyanazon kísérettel visszatérvén, a trónhoz ment, letérdelt; a segédlő püspökök, am. kir. főudvarmester-helyettes, és a főkamarás pedig Szent István palástját reá adeák. Ezen ünnepélyes cselekvény után a herczeg-primás, harsona és dobszó mellett megkezdte a szent misét s folytatta a lépcsŐ-ima végső verséig ; ezután a segédlő püspökökkel a főoltárhoz, annak evangéliumi oldalára lépett, hol bársony vánkosokon a koronázási országos jelvények feküdtek. O felsége a segédlő püspökök, a m. kir. főudvarmester-helyettes, a m. kir. főkamarás-mester és a m. kir. testőrség kapitánya kíséretében a főoltárhoz járult, s ott egy lépcsővel fölebb mint elébb letérdelt, fejet hajtott a herczeg-primás felé, s tőle jobb kézzel átvette Szent István kivont kardját; mely alkalommal a herczegprimás a következő szavakat mondta : „Accipe gladium de altari sumtum u etc. Erre a herczeg-primás a visszavett kardot hüvelyébe dugta, s azzal a segédlő püspökök, a m. kir. főudvarmester-helyettes, és a m. kir. főkamarás segélyével ő felségét körülövezte e szavakkal : „Accingere gladio ft etc. Ez megtörténvén, ő felsége a király a templomi gyülekezet felé fordult, kivonta a kardot s*
